Újabb lépés a világháború felé, titokban érkezhetnek Ukrajnába a NATO-katonák + videó

Egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy nyugati katonák harcoljanak az orosz–ukrán háborúban. Olyan politikusok küldenék ugyanis saját csapataikat az oroszok ellen a frontra, mint például Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A napokban viszont azt közölte Robert Gates, George W. Bush, valamint Barack Obama elnökök védelmi minisztere, hogy a vezető politikusok túl sokat beszélnek, álláspontja szerint néha jobb nem megosztani az állampolgárokkal a terveket.

Kanadai katonák Light Armoured Vehicle (LAV) gyalogsági harcjármûveikkel vesznek részt a NATO Defender Europe 2020 elnevezésû mûvelete keretében tartott Steele Brawler gyakorlatozáson a lettországi Daugavpils közelében 2020. április 15-én. Fotó: Valda Kalnina Forrás: MTI/EPA

– A kormányunk túl sokat beszél. Néhány más kormány szintén. Néha jobb csak csinálni a dolgokat, és nem beszélni róluk az embereknek. De lehet, hogy ez csak egy régi CIA-s gondolkodása – nyilatkozta Robert Gates volt amerikai védelmi miniszter a CBS News amerikai televíziós hálózat műsorában.

.@Margbrennan asks Robert Gates, the former defense secretary: "Would you be open to voting for Mr. Trump?"

Gates: "Oh, I'm not even going to begin to go there." pic.twitter.com/qdV7hlJDgk

— Face The Nation (@FaceTheNation) May 19, 2024

A posztot 2006 és 2011 között töltötte be George W. Bush, valamint Barack Obama volt amerikai elnökök alatt, politikai karrierje előtt pedig 1991 és 1993 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt. 

Gates az interjúban arra szólított fel, hogy még több fegyvert adjanak az ukránoknak. Ezek a felszerelések pedig minél gyorsabban a harctérre kell jussanak. 

Az igazi kérdés most az, hogy milyen gyorsan tudjuk a kezükbe juttatni azokat a felszereléseket, amelyekre az ukránoknak szükségük van, kezdve a légvédelemmel, de a tüzérséggel és rakétákkal együtt

– mondta a háborúpárti politikus. Hangsúlyozta, fontos, hogy szó szerint az ukránok kezébe kerüljenek a fegyverek a következő hetekben, mert ez az orosz offenzíva májusban és júniusban várható. 

És ezért most az a kritikus kérdés, hogy mennyire sürgetjük meg, hogy ezek a felszerelések Ukrajnába és az ukránok kezébe kerüljenek, hogy feltartóztathassák ezt az orosz offenzívát, és szilárd védelmi vonalat hozhassanak létre keleten

 – húzta alá az amerikai politikus.

Nyugati csapatok Ukrajnában, titokban

A beszélgetés során kitértek arra a kérdésre is, melyet egyre többször lehet hallani az utóbbi időben, mégpedig a NATO-tagállamok erőinek Ukrajnába küldésére.

Gates felidézte azt is, amikor először Emmanuel Macron francia köztársasági elnök jelentette be, hogy nem szabad kizárni francia katonák Ukrajnába való telepítését. – Valószínűleg több olyan európai vezető is volt, aki majdnem szívrohamot kapott – reagált az államfő kijelentéseire. 

És néhány más kormány is túl sokat beszél. Néha jobb, ha egyszerűen megteszel dolgokat, és nem mondod el másoknak, hogy csinálod. 

Ezzel arra utalt a volt védelmi miniszter, hogy gyakorlatilag titokban Ukrajnába mehetnek a nyugati katonák. Mégpedig úgy, hogy arról a közvélemény ne is tudjon. Gates arról is beszélt, hogy valószínűleg még több kiképzés kell majd az ukrán csapatoknak, hiszen az új sorozási törvény miatt gyakorlatilag olyanok kerülnek a frontra, akiknek semmi tapasztalatuk nincs. Ez a kiképzés akár Ukrajnában is történhet. Ez pedig közvetlenül azt jelentheti, hogy a nyugati csapatok a háborús országba mennek.

NEW: Russian forces recently made confirmed advances near Chasiv Yar during recent mechanized assaults amid continued fighting in the area on May 19. (1/3) https://t.co/MwzFEHgYaw pic.twitter.com/GnKJAUKvVi

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) May 20, 2024

Az utóbbi időben szinte hetente lehetett hallani arról, hogy Macron után mely országok küldenének katonákat Ukrajnába. Sőt márciusban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter már arról beszélt, a NATO katonai személyzete már jelen van a háborúban álló országban, részletekbe azonban nem bocsátkozott, nem árulta el, mely országokról van szó. Hasonló álláspontot erősített meg Kaja Kallas észt miniszterelnök is, aki a brit Financial Times gazdasági lapnak arról beszélt, a NATO-tagoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a külföldi kiképzőegységek ukrajnai jelenléte miatt a védelmi szövetség háborúba keveredik Oroszországgal.

Vannak olyan országok, melyek már a helyszínen képeznek ki katonákat

– tette hozzá, hangsúlyozva, a kiképzők saját felelősségükre vannak Ukrajnában.

Május elején egyébként Litvánia is bejelentette, kiképzési misszióban kész katonákat küldeni Ukrajnába. A balti országok úgy látják, saját biztonságuk összefügg azzal, hogy Kijev képes lesz-e kiszorítani az oroszokat, mert ha nem, álláspontjuk szerint Putyin a balti térséget veheti először célba.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.

Borítókép: Kanadai katonák Light Armoured Vehicle gyalogsági harcjárműveikkel vesznek részt a NATO Defender Europe 2020 elnevezésű művelete keretében tartott Steele Brawler gyakorlatozáson a lettországi Daugavpils közelében 2020. április 15-én (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)