Az EU vezetői a német Ursula von der Leyent választották második ciklusra az Európai Bizottság elnökévé. A brüsszeli találkozón az országok vezetői a portugál António Costát és az észt Kaja Kallast is megválasztották az Európai Tanács elnökének, illetve a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek. Magyarország nem támogatta Von der Leyen újabb mandátumát.
Az a döntés, hogy ezt a három politikust nevezzék ki az EU vezető szerepeibe, egy olyan döntés volt a vezetők részéről, hogy megőrizzék a balra húzó centrista koalíció hatalmát, miközben az európai választásokon Franciaországban, Németországban és az EU más részein is megerősödött a jobboldal.
A brüsszeli háborúpárti elit azonban úgy tűnik, ezt nem vette figyelembe. Háborúpárti koalíciót kötött a baloldallal és a liberálisokkal az Európai Néppárt. Az uniós pozíciókból pedig hatalmi osztozkodás lett.
A posztok kiosztásáról egy szűk elit döntött. Kedden a három fő európai centrista politikai csoport hat tárgyalója Von der Leyent, Costát és Kallast hagyta jóvá ezekre a szerepekre. Csütörtökön pedig a többi vezető jelentős része támogatta ezeket a döntéseket.
A hét elején Giorgia Meloni olasz miniszterelnök világossá tette kollégái előtt, hogy dühös amiatt, hogy kimaradt a legmagasabb posztokról szóló tárgyalásokból. Az olasz politikus csütörtök este tartózkodott Von der Leyen második ciklusának támogatásától, és Costa és Kallas ellen szavazott – írja a Politico brüsszeli hírportál.
Később az X-en arról írt, hogy nem támogatja a három posztra javasolt személyt:
Úgy döntöttem, hogy nem támogatom, a polgárok iránti tiszteletből és a polgároktól a választások során kapott jelzések miatt. Továbbra is azon dolgozunk, hogy Olaszország végre megkapja azt a súlyt, amelyet megérdemel Európában.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig úgy fogalmazott:
Magyarország nem tudja támogatni az Európai Bizottság elnökasszonya mandátumának meghosszabbítását, mert a jogállamiság eszközét, ami egy fontos európai érték, pártalapon és politikai alapon használta és használja Magyarországgal szemben
A kormányfő a kétnapos EU-csúcsra érkezve az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatban közölte: amikor Lengyelországban kormányváltás volt, amit a jogállamiság eszközeivel Brüsszelből mindig is támogattak, és számos, „minimum kétséges” változást megcsináltak, akkor az Európai Bizottság egy szót sem szólt.
Amikor egy levélben megkérdeztem, hogy amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, azt szabad-e nekünk, magyaroknak is megtennünk, még válaszra sem méltattak. Tehát a mi felfogásunk szerint egy ilyen bizottság elnöke nem maradhat a helyén
– fogalmazott.
Közölte továbbá: az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok koalíciót hoztak létre az Európai Unió intézményei következő vezetőinek kinevezéséről, ami – szavai szerint – „a hazugságnak és a becsapásnak a pártkoalíciója”.
