Legkevesebb ötmilliárd ember halna meg a NATO és az Oroszország közötti atomháborúban

Az orosz–ukrán háború harmadik évébe lépve Emmanuel Macron francia elnök háborús uszítása és Vlagyimir Putyin orosz elnök többszöri figyelmeztetése után ismét napirendre került a NATO és Oroszország közötti totális nukleáris háború rémképe. Az orosz elnök többször meghúzta a vörös vonalat, és úgy fogalmazott, hogy ha veszélyben van országa szuverenitása, vagy a Nyugat még jobban beleavatkozik az ukrajnai háborúba, akkor habozás nélkül kész bevetni a nukleáris fegyvereit. Macron elnök többször hangsúlyozta, hogy NATO-csapatokat kellene Ukrajnába küldeni, továbbá úgy fogalmazott, hogy számára nincsenek vörös vonalak. A háborús pszichózisban szenvedő francia államfő még azt a lépést is felvázolta, miszerint bevetné a nukleáris fegyvereit Oroszország ellen.

A Castle Bravo nukleáris teszt, az Egyesült Államok által valaha tesztelt legerősebb nukleáris eszköz felrobbantása Fotó: Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration)

Baljós forgatókönyv

A szimulációk szerint a legelső csapások nagy magasságban végrehajtott EMP-támadások, amelyek méterenként több tízezer voltos elektromágneses impulzus létrehozásával megsütik az elektronikát és az elektromos hálózatokat. A soron következő csapások a parancsnoki és irányítási rendszereket, katonai támaszpontokat, valamint a nukleáris indítóberendezéseket célozzák meg. Ezután a többi kilőtt interkontinentális ballisztikus rakéta a nagyvárosokat célba veszi, egyrészt azért, mert katonai létesítmények vannak ott, másrészt azért, hogy meggátolják az ellenség háború utáni helyreállítását. Minden egyes becsapódás tűzgömböt hoz létre, amely körülbelül olyan forró, mint a Nap magja, amit radioaktív gombafelhő követ. 

Ezek az intenzív robbanások elpárologtatják a közelben lévő embereket, távolabb pedig tüzet és vakságot okoznak. A tűzgömb kiterjedése azután egy robbanáshullámot okoz, amely megsemmisíti és megrongálja a közelben lévő épületeket. Mivel az Egyesült Államok több szövetségesének is van nukleáris fegyvere, ezért Oroszország célba veszi ezeket az országokat is. A két ország kölcsönösen lebombázza a stratégiai létesítményeket, a nagy gazdasági központokat, a népes városokat, katonai bázisokat és a különböző nukleáris bázisokat is. A nukleáris háború első pár órájában több száz millió ember veszti életét. Tűzviharok borítanak el sok várost, ahol a viharos szél felerősíti a lángokat, meggyújtva mindent, ami éghet, megolvasztva az üveget és néhány fémet, és az aszfaltot gyúlékony forró folyadékká változtatva. 

Ez az 1970-ben készült kép egy francia nukleáris kísérletet mutat a Francia Polinéziában található Mururoában (Fotó: AFP)

A keletkező füst felszáll a sztratoszférába, messze az esőfelhők fölé, amelyek normális körülmények között kimoshatnák a füstöt. Ez a fekete füst a napfény hatására felmelegszik, és akár egy évtizedig is száll, mint egy hőlégballon a magasban. A sugáráramlatok olyan gyorsak, hogy csak néhány napba telik, amíg a füst elterjed az északi félteke nagy részén, a Földön pedig még nyáron is fagyos hideg lesz. A tudományos tanulmányok becslése szerint több mint ötmilliárd ember halhat éhen; az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők 99 százaléka meghalna.

Hirtelen több száz és több ezer ballisztikus rakéta emelkedne a magasba a nukleáris háború során (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP)

A túlélők sorsa

Miután Európát, az Egyesült Államokat és Oroszországot eltörölték a föld színéről, a nukleáris holokauszt után valósággal bekövetkezne a Mad Max világa. Fontos leszögezni, hogy a nukleáris tél nem tart egy évtizednél tovább, tehát nem egy új jégkorszak köszönt be. A nukleáris tél néhány héten belül azonnali klímaváltozást okoz a projekciók szerint.

A jelenség gyorsabban megbontja az éghajlati rendszerünket, mint ahogyan bármely élőlény képes lenne alkalmazkodni hozzá. A telek sokkal hosszabbak, a nyarak rövidebbek és hidegebbek vagy eltűnnek. Az óceánok felett kevesebb párolgás történik, ami kevesebb esőt és esetleg nagymértékű aszályokat jelent. A nyarak és elegendő csapadék nélkül a vegetációs időszakok lerövidülnek vagy akár össze is omlanak. A mezőgazdasági szempontból igen termelékeny régiók, amelyek ellátják az emberiség többségét élelemmel, szintén összeomlanak. Ezekben az övezetekben a hőmérséklet évekig a fagypont alatt maradna, amely körülmények között semmi sem tudna megteremni.

Az egész emberiségnek csak néhány hétre elegendő terménye és élelmiszerkészlete van, ami nem elég ahhoz, hogy túlélje a drasztikus termeléscsökkenést. Mindezek mellett említésre méltó az a tény is, hogy a modern mezőgazdaság egy rendkívül komplex dolog. Elég csak arra gondolni, hogy az orosz–ukrán háború után hogyan kezdtek globálisan nőni az élelmiszerárak. A mezőgazdasághoz hatalmas ellátási láncra van szükség, műtrágyára, vegyszerekre és nagyszámú modern speciális gépre a termelékenység eléréséhez. Egy ilyen pusztító háború után nem lesz több elérhető üzemanyag, műtrágya, alkatrész, és teljes mértékben hiányozni fog az ehhez szükséges infrastruktúra. 

Borítókép: A Castle Bravo nukleáris teszt, az Egyesült Államok által valaha tesztelt legerősebb nukleáris eszköz felrobbantása (Fotó: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal)