Nehéz beszélgetésre számíthat ma a NATO-főtitkár Orbán Viktorral

A NATO-főtitkár elsősorban Ukrajnáról egyeztet majd a miniszterelnökkel.

2024. 06. 12. 4:50
STOLTENBERG, Jens
Prága, 2024. május 31. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (k) a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozóján Prágában 2024. május 31-én. MTI/EPA pool/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországra látogat ma Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Aligha lesz könnyű beszélgetés. A NATO-főtitkár a keleti blokk országait tömörítő Bukaresti Kilencek rigai találkozóján – melyen hazánk elnöki szinten ezúttal nem képviseltette magát – tegnap annyit elárult, hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg. Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy 

arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.

A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a meglehetősen viharosra sikerült május végi NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten: 

  • koordinálnák a fegyverszállítást, 
  • engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, 
  • hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, 
  • magas rangú tisztségviselőt, 
  • sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába. 

– Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé! – magyarázta.

Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint. 

Magyarország ezért kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon, legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.

Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.

Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága. Ezen az ukrajnai háború kirobbanása sem változtatott.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.