A Határtalan magyar irodalom konferenciát Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke, a konferencia védnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy szükség van párbeszédre a kortárs magyar írók és költők között. Véleménye szerint a kapcsolatok segítik a közös megismerést, valamint azt, hogy a résztvevők továbbadják a tudásukat a következő generációknak.
A Határtalan magyar irodalom konferencia
A miniszterelnöki főtanácsadó az Andreanum 800 kapcsán kiemelte: fel kell tudni mutatni azt, hogy a magyar uralkodók már évszázadokkal ezelőtt biztosítottak az erdélyi szászoknak önrendelkezést.
Magyarország húsz éve az Európai Unió teljes jogú tagja a környező országok többségével egyetemben, így elmondható, hogy a magyarság tagjai európai polgárok is a Kárpát-medencében. Mégsem sikerül az európai közösségben témává tenni azt, hogy a határon túl rekedt magyar közösségeknek meglegyen a saját önigazgatási lehetőségük. Ez az EU szubszidiaritási alapelve alapján is járna – tette hozzá. Úgy fogalmazott: 800 év alatt számos olyan magyar uralkodó volt, aki a különféle nemzeti kisebbségi közösségeknek – például a jászoknak, a kunoknak, a cipszereknek, az örményeknek – önigazgatási lehetőséget biztosított. Ezt szeretnék bemutatni a különféle nyugat-európai közösségeknek is – jelezte.
A magyar és német nyelvű kiadványt angolul, franciául és románul is megjelentetik.
Tíz előadás hangzott el a konferencián ebben a témakörben, ezekből áll össze a kötet tartalma, amely Példa Európának alcímmel fog megjelenni.
Pusztay János nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, műfordító lapunknak elmondta, hogy öt éve indították el az irodalmi konferenciát.
Úgy gondoltuk, hogy Határtalan magyar irodalom címmel rendezünk egy konferenciasorozatot, amelyen hazai és határon túli irodalmárok, írók, költők vesznek részt – mondta a nyelvészprofesszor. – Mindig jönnek Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, idén Vajdaságból is. A diaszpórából is érkeznek, Moritz László – akivel kigondoltuk ezt a találkozót – Svédországból költözött haza. Kitaláljuk, hogy milyen téma köré csoportosítjuk az előadásokat. Idén a Történelmi sorsfordulók irodalmunkban a cím.
Van, aki Mohácsról beszél, más a két világháborúról és így tovább. Figyelünk arra is, hogy mely irodalmi alkotóknak van jeles évfordulójuk. Ez az egyik ága a konferenciának, de ezek az előadások meg is jelennek a Magyar Napló kiadó jóvoltából, Jánosi Zoltán professzor szerkesztésében. A kötetek megtalálhatók a Magyar Napló könyvesboltjában. Magát a rendezvényt az Anyanyelvápolók Szövetsége finanszírozza kezdettől fogva – tette hozzá.
Pusztay János kitért arra is, hogy az irodalmi előadások csütörtökön kezdődtek. Szó volt II. Rákóczi Ferenc emlékéről, majd az I. világháborúról Kárpátalján. Radnóti Miklós abdai szemmel címmel a költőre emlékeztek, de a róla szólt a születés és halál traumája közötti erőltetett menetről szóló előadás is, Pusztay János pedig Baljós a menny felettem címmel lenyűgöző előadást tartott Radnóti verseit szavalva. Deák Ernő, a Bécsi Magyar Napló főszerkesztője Nekünk Mohács kell címmel a Mohács-témakört vezette végig. Fábián László pedig Jókai jövőképéről beszélt, ami ma jött el. Sárközi Péter a magyar irodalom megújulásáról tartott előadást.
Péntek délelőtt erdélyi írókkal, költőkkel folytatódott a program, például Kós Károly Varju nemzetsége, Tamási Áron novellisztikája vagy az erdélyi költők és a nagy háború témaköréről szóltak az előadások. Délután Jánosi Zoltán a Kísérlet című művészeti folyóirat sorsáról beszélt, Márkus Béla Gara László emlékezetéről, Egey Emese helyi témát hozott, Keresztúry Dezső badacsonytomaji emléktáblájáról osztotta meg gondolatait. A konferencia utolsó napján három vajdasági előadó tart előadást, ezek a vajdasági magyar irodalom kialakulásáról, fejlődéséről szólnak, az esemény Bence Lajos 430 éves a muravidéki magyar nyelvű irodalom című előadásával zárul.
