Kérdés, hogy ilyenkor milyen szempontok alapján választanak a tagállamok? Szenes Zoltán úgy vélte, alapvetően Mark Rutte és Klaus Johannis is kiváló jelölt, és mindkét ország jól teljesít a NATO-ban, biztonságpolitikájuk erősen atlantista. Az erőviszonyokat latolgatva rámutatott, hogy a holland kormányfő széles körű támogatást élvez, felsorakoztak mögötte többek között az amerikaiak, a franciák, az északi államok. – Mark Rutte előnye, hogy Hollandiát mindig koalíciós kormányok vezetik, tehát a szövetségalkotási „rutin” jól kamatozható a 32 országból álló NATO-ban. Jelenleg román politikus, Mircea Goana tölti be a főtitkárhelyettesi posztot, ami csökkenti a román elnök esélyeit – mérlegelt.
Sietett hozzátenni, hogy a baltiak és lengyelek ugyanakkor régóta harcolnak azért, hogy a következő főtitkár kelet-közép-európai legyen.
– Várhatóan az orosz–ukrán háború sem a kelet-európai jelöltet erősíti, mert ezen országok történelmileg erősebben érintettek, mint a nyugat-európaiak. Így nehezebb semlegesebb, kiegyensúlyozottabb politikát várni egy térségből származó főtitkártól
– értékelte az ukrajnai háború hatását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt már világossá tette, hogy nem támogatjuk a holland kormányfőt, aki korábban „Magyarország térdre kényszerítéséről” beszélt. Szenes Zoltán is arra mutatott rá, magyar szempontból mindkét jelölt ellen lehetnek érzelmi ellenérvek: míg Mark Rutte az úgynevezett néppárti vitákban volt érintett, addig Klaus Johannisnak is voltak magyarellenes kijelentései.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!