Ekkor lehet NATO-tag Ukrajna – Szijjártó Péter választ adott

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nagy a kockázat: közvetlen összetűzés fenyegethet Oroszországgal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban a NATO-csúcstalálkozó 2024. július 10-én. Forrás: Facebook/SzijjártóPéter

– Tehát Ukrajna NATO-ba történő meghívása most sem történik meg, a tagságról effektíve nem tud szó lenni. Persze mindenki a kommunikációban el fogja mondani, hogy ez mennyire fontos – emelte ki. Majd azon kötelezettségvállalásra is kitért, amelynek értelmében a szövetségeseknek 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára kellett emelniük a védelmi költségvetésüket, ennek 20 százalékát pedig a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére kell fordítani. Szavai szerint korábban így mérték, hogy ki a jó és megbízható szövetséges, hogy mennyivel járul hozzá a sajátján keresztül a szövetség biztonságához, hogy vesz részt a missziókban, mennyi pénzt költ erre. – Mostanra megpróbálták áthangszerelni, a Ki a jó szövetséges? kérdést, hogy azt úgy válaszoljuk meg, hogy aki sokat segít Ukrajnának. De Ukrajna nem is tagja a NATO-nak, és a NATO biztonsága sem azon múlik, hogy Ukrajna milyen erős, hanem hogy mi milyen erősek vagyunk – hangsúlyozta.

Aláhúzta, hogy a harminckét tagállamból a hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg huszonhárom teljesíti a kétszázalékos célkitűzést (Magyarország immár harmadik éve), viszont a felszínt kicsit megkaparva látszik, hogy vannak, akik ebbe beleértik az Ukrajnának átadott fegyvereik értékét is, miközben az nem a szervezet kollektív biztonságát erősíti.

– Tehát ez is egyfajta képmutatás, miután a NATO ereje, a NATO védelmi képessége a saját erőnkön, és nem Ukrajna erején múlik, mert a NATO nem egy támadási szövetség, hanem védelmi szövetség, amely azért jött létre, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külső támadásoktól – szögezte le. Illetve emlékeztetett, hogy a két százalékon belüli 20 százalékos vállalás tekintetében hazánk a második helyen áll a NATO-ban, hiszen Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja.

Hogy ki a megbízható szövetséges, a jó szövetséges, s ki mennyit tesz hozzá a NATO biztonságához, a kollektív védelem garanciájához, azt azért így kell lemérni, nem politikai pamfletek meg nyilatkozatok terén

– vélekedett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a  NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben, 2023. október 11-én. Fotó:   MTI/EPA/Olivier Matthys

A miniszter végül kiemelte, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúra. Majd utóbbi szempontból veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására. – Itt egyértelmű megállapodást kötöttünk, a mostani főtitkár és a leendő is vállalta, hogy ezt önmagára nézve is kötelezőnek tekinti: magyar katona ilyen műveletben nem vesz részt, Magyarország területét ilyen műveletekre nem használhatják, magyar költségvetési forrást erre nem fordíthatnak – sorolta. – Illetve Magyarország kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is. Én nemcsak azért tartom ezt veszélyesnek, mert borzasztó sok pénzről van szó, hanem a szemlélet miatt is. Tehát ha valaki hosszú távú finanszírozási tervet állít fel egy háború esetében, abból az következik, hogy arra gondol, hogy az hosszan fog tartani, és itt ez a probléma – mondta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban a NATO-csúcstalálkozón 2024. július 10-én (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)