A lengyel parlament alsóháza megszavazta az alkotmánybíróság átalakításáról szóló törvényt

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakítását célzó törvény szenátusi módosításait, és ezáltal a maga részéről véglegesen is elfogadta a jogszabályt.

2024. 09. 13. 18:49
Andrzej Duda lengyel elnök és Szymon Holownia a lengyel parlament elnöke a lengyelországi Kielcében 2024. szeptember 3-án
Andrzej Duda lengyel elnök és Szymon Holownia a lengyel parlament elnöke a lengyelországi Kielcében 2024. szeptember 3-án Fotó: AFP/Sergei Gapon
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szejm első körben júliusban szavazta meg a jogszabályt, amelyet ugyanabban a hónapban a szenátus a saját módosítójavaslataival visszaküldött az alsóháznak. Az egyik, pénteken a szejmben jóváhagyott szenátusi javaslat lehetővé tenné, hogy a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat ezentúl ne az államfő eskesse fel, hanem közjegyző jelenlétében tegyenek esküt, amennyiben az államfői részvétellel történő beiktatásra a megválasztást követő 14 napon belül nem kerül sor. A lengyel alkotmányra hivatkozó eddigi előírások szerint az alkotmánybíróság tagjai az államfő jelenlétében tesznek esküt.

Az új törvény értelmében a szejm az alkotmánybírákat háromötödös többséggel választaná meg. A jelenlegi előírások szerint a megválasztáshoz a szavazatok abszolút többsége szükséges a képviselők legalább ötvenszázalékos jelenléte mellett. 

A bírójelöltek a megválasztásukat megelőző négy évben nem tölthetnének be képviselői, szenátusi vagy európai parlamenti képviselői mandátumot, valamint nem lehetnének párt- és kormánytagok.

Szymon Holownia, a szejm elnöke a pénteki szavazás után a törvény aláírására, „az alkotmánybíróság körüli válság közös megoldására” szólította fel Andrzej Duda elnököt. Megerősítette azt az álláspontját, hogy a taláros testületet először meg kell reformálni, és csak ezt követően lehetne új alkotmánybírákat választani azok helyébe, akiknek megbízatása a közeljövőben lejár. Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, volt kormányfő viszont még júliusban azon reményét fejezte ki, hogy az elnök nem hagyja jóvá a törvényt, amely – mint mondta – a taláros testület „felszámolását” célozza.

A jogszabály egy, az alkotmánybíróság átalakítását célzó, az alaptörvény módosítását is tervező előíráscsomag része. Ennek keretében a szejm márciusban határozatot fogadott el, amelyben lemondásra szólították fel a jelenlegi taláros testület tagjait.

 A lengyel alkotmánybírákat kilenc évre választják meg. A 15 tagú taláros testületben a kormánykoalíció kétségbe vonja elsősorban azon három bírájának mandátumát, akit az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítik Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is. Az alkotmánybíróság több, a jelenlegi parlamenti többség által megszavazott törvényt is alkotmánysértőnek talált. A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket. A PiS tavaly őszig tartó kormányzása idején kezdeményezett, az alkotmánybíróságot is érintő változtatások miatt az Európai Bizottság 2016 elején jogállamisági eljárást indított Lengyelországgal szemben, amelyet idén májusban – hivatkozva a tervezett reformra – megszüntetett.

Borítókép: Andrzej Duda lengyel elnök és Szymon Holownia, a lengyel parlament elnöke a lengyelországi Kielcében 2024. szeptember 3-án (Fotó: AFP/Sergei Gapon)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.