Az Alternatíva Németországért (AfD) a nagy nyertese a vasárnapi tartományi német választásnak, amelyen Türingia és Szászország gyakorlatilag „megbuktatta” a kormánykoalíciót. Ilyen horderejű változásra ugyanakkor az országos politikában most nagy valószínűséggel nem lehet számítani, még akkor sem, ha helyben erősödhet a szerepe az AfD politikájának. Az AfD mellett ugyanakkor a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) nevű új párt is jól láthatóvá vált a politikai palettán. Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója lapunk érdeklődésére ezt azzal magyarázta, hogy mindkét párt egyetértett javarészt a három nagy fontos témában.
Ezek a migráció ügye, az elhibázott Ukrajna-politika, fegyverszállítási politika és a német kormánnyal szemben megfogalmazott gazdaságpolitikai elképzelések.
Miután a német kormány nagyon rosszul szerepel, a társadalmi elégedetlenséget ez a két párt kiválóan meg tudta lovagolni, egy alternatívát megfogalmazni. „Ez főleg Sahra Wagenknecht nagy sikere, akinek a pártja nyolc hónapos” – hangsúlyozta Bauer Bence.
Az első nyilatkozatok alapján hajlandó lenne a CDU-val is együttműködni, de azért nagyon komoly árat követel Sahra Wagenknecht. Lényegében a CDU háborús politikájának a megváltoztatásáról van szó – mondta érdeklődésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Ez ugyanakkor – tette hozzá – lehet, hogy egy csel az ő részéről, mert nem biztos, hogy a CDU számára elfogadható csupán egy tartományi kormányalakítás érdekében.
Egy ilyen protestpártnak, mint a CDU, 2025-re kell koncentrálnia és a jövőjére.
Egy kétmilliós Türingia a 80 milliós Németországban nem lehet annyira fontos, hogy a jövő évi jó szereplését veszélyeztesse.
A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor az van, hogy ha a BSW tartományi szinten kormányra kerül, akkor ez a párt, ami lényegében egy személyről szól, gyökeret ereszthet a német rendszerben. Az AfD-nek a megmaradásához is nagyon fontos volt, hogy minden tartományi parlamentben ott ülnek és Sahra Wagenknecht egyelőre egyetlenegy tartományi parlamentben sem volt ott. Most kettőben is ott van, ha még kormányra is kerül, az komoly növekedési potenciált jelent számára. „Egy elhúzódó kormányalakításra számítok” – tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel. Ennek kapcsán emlékeztetett az olyan vélekedésekre, miszerint „tönkremegy a német gazdaság, ha az AFD a hatalom közelébe kerül”. Ez a fajta „tűzfal” meg fog maradni az AFD irányába – vélekedett az igazgató.
Biztosan elhúzódó koalíciós tárgyalások lesznek, egyetértek azzal, hogy megmarad a tűzfal
– véli Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Mint azt lapunknak elmondta, a mostani németországi tartományi választáson országos témák látszottak dominálni, azt mutatva, mennyire elégedetlenek a szavazók a kormánnyal. A mainstream pártok közül a CDU tudta magát tartani a leginkább, de kérdés, milyen formációt fognak találni. Mint mondta,
A tartományi választások a protesthangulatot fejezik ki Németországon belül a kormányzó elit teljesítményével szemben.
A politológus hangsúlyozta: ez egy figyelmeztetés Németországnak, de az látjuk, hogy a német politika inkább az amerikai politikára figyel.
Ahogyan dominálja Amerika Németországot, úgy dominálja Németország az Európai Uniót.
Kiszelly Zoltán hozzátette: az összefonódás a 20-as, 30-as évekhez hasonló, akkor az amerikai finánctőke uralta a német finánctőkét, a vegyiparban volt erős az együttműködés. „Most is hasonlót látunk, a német elit igazából ezt nem akarja megváltoztatni, mert kétszer nagyon kikaptak az amerikaiktól, harmadszor nem akarnak velük szembefordulni.”
A keletnémet választások most Türingiában és Szászországban a német politikának egy olyan »laboratóriumát« mutatják, ahol azt látjuk, hogy a növekvő szavazói elégedetlenség megnehezíti a kormányalakítást, a mérsékelt pártok egyre nehezebben tudnak kormányt alakítani. A »laboratórium« jelleg pedig abban áll, hogy kiderülhet: egy csökkenő, mérsékelt párti kormányzati többség hogyan tud úgy korrigálni a politikán, hogy az ne menjen szembe az amerikai szövetségi érdekkel – mondjuk Ukrajna támogatása vagy a migráció fenntartásával –, de közben csökkentse a német szavazók elégedetlenségét.
Ezért beszélünk „laboratóriumról”, mert a német szavazói elégedetlenségre reagálni kell, ugyanis ha nincs többsége egy kormánynak, akkor az nem tud működni. Kiszelly Zoltán jelezte, hogy Szíriába és Afganisztánba haza fognak toloncolni bűnelkövető vagy elutasított migránsokat, de azt azért látni kell – mutatott rá –, hogy előreláthatóan nagyjából 16 ezer ember vár kitoloncolásra, miközben Németországba körülbelül hárommillióan érkeztek, csak a múlt évben mintegy 300 ezren. Mint mondta,
a német lakosságnak elbábozzák azt, hogy felgyorsítják a kitoloncolásokat, kiutasítanak mintegy tízezer embert, akiknek nagy részét Koszovóba és a Balkánra toloncolják ki, ahonnét mondjuk egy hét múlva visszamennek Németországba.
Tehát a politika azt mutatja, mintha korrigálna – tette hozzá Kiszelly –, de közben nem akar korrigálni, hiszen a migráció fenntartásával például az európai lakosság csökkenő számát tudnák mérsékelni, miközben a kvótával minden európai országba tudnának telepíteni migránsokat.
Ukrajna támogatásánál a szövetségi kormány mindig megfelezi az ukránoknak szánt pénzügyi támogatást, az idei 8 milliárdról jövőre 4 milliárd lesz.
A német kieső részt azonban az EU-nak kell majd kipótolnia – mutatott rá Kiszelly. Tehát a németeknek azt mutatják be, hogy kevesebb pénzt fizet Németország Ukrajnának, de azt már nem teszik hozzá, hogy „közvetlenül”. Pedig az unión keresztül azért továbbra is nagyobb összegeket fognak küldeni, csak már nem közvetlenül a német költségvetésből.
Borítókép: Björn Höcke, az AfD türingiai párt- és parlamenti frakcióvezetője (Fotó: AFP/DPA/Jacob Schröter)
