A jövő héten az Európai Parlament (EP) „a tűzijátékok fóruma” lesz – mondta Győri Enikő európai parlamenti képviselő azon a beszélgetésen, amelyet Kovács Zoltán kormánybiztos államtitkárral folytatott a magyar EU-elnökségről, az uniós politikáról, Magyarország helyzetéről az unióban, s az ezzel járó akár politikai, akár egyéb indíttatású vitákról. Győri Enikő a „tűzijátékokra”, azaz a várható heves vitákra annak kapcsán utalt, hogy jövő héten fordulatváltás jön a magyar soros EU-elnökségben.
Orbán Viktor miniszterelnök bemutatja Magyarország programját Strasbourgban.
Az elnökség prioritásai között szerepelnek a legfontosabb uniós politikai kérdések – például a versenyképesség –, amelyek a tagállamok közötti együttműködést és a közös politikai célok elérését hivatottak elősegíteni. A cél az, hogy Magyarország hatékonyan képviselje az EU érdekeit és elősegítse a tagállamok közötti párbeszédet.
A képviselő elmondta: örül az Elnökök Értekezlete döntésének, miszerint meghívják a magyar miniszterelnököt az EP szeptemberi plenáris ülésére, mert baloldalról még az az elképesztő ötlet is felmerült, hogy nem. „Az azonban, hogy mindenki csinálja azt, ami a dolga és csak azért, mert magyar elnökség van, nem változtatjuk meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az EP minden félévben működik, azt mutatja, hogy van esély arra, hogy dolgozzunk, és hogy azt tegye az unió, amiről az alapító szerződése szól” – fogalmazott.
Magyarországot már az elnökség átvétele előtt számos politikai és ideológiai támadás érte, amelyek a döntéshozói szinten is megmutatkoztak. Kérdés, hogy ezek a támadások befolyásolhatják-e az ország nemzetközi megítélését és az elnökség hatékonyságát.
Ilyen van is, meg nincs is
– mondta Győri Enikő. Hozzátette: van, aki politikát csinál belőle, de tulajdonképpen nincs, hiszen az, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke Budapestre látogat, nem erről tanúskodik. Mint fogalmazott, neki is „sok a barátja” a folyosón, a magyar elnökség szakmai munkáját mindenki csak dicséri, az ülésteremben azonban más a helyzet, ott politika van. Hozzátette:
Dobrev Klára meghirdette a magyar elnökség rendezvényeinek bojkottját, s erre biztatta szocialista képviselőtársait.
Győri Enikő emlékeztetett arra, hogy a magyar soros elnökségi programok elindultak, 240-250 rendezvény lesz összesen, ebből tizenhat miniszteri szintű informális tanácsülés és két ennél magasabb formáció várható. „A miniszterelnökök és elnökök, tehát az államfők informális tanácsülése is Budapesten lesz, illetve egy európai politikai közönségtalálkozót is rendezünk, ami nem az elnökséghez kapcsolódó, de tulajdonképpen ezzel párhuzamosan fut.”
Így tizennyolc magas szintű, illetve csúcstalálkozóról beszélhetünk.
Megszámolhatatlan mennyiségű szakértői, illetve sok-sok középszintű tanácskozás is lesz, ezeket folyamatosan szervezzük.
A legsűrűbb program szeptembertől október középéig várható, ha jól számolom, nyolc tanácsülést tartunk addig
– hívta fel a figyelmet Győri Enikő. Emlékeztetett arra, hogy a napokban az uniós magyar elnökség keretében Budapesten ülésezik az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) és az az Eurogroup, amelyet az uniós tagállamok, illetve az eurózóna gazdasági és pénzügyminiszterei alkotnak. „Ez a legnagyobb létszámú formáció az összes találkozó közül, összességében több mint hatszázan vesznek részt rajta” – hívta fel a figyelmet Győri Enikő.
A nemzetközi politikai környezet feszültségei, mint például a migrációs válság és a gazdasági problémák, szintén kihívást jelentenek Magyarország számára, mivel ezek közvetlenül befolyásolják az EU-s politikai diskurzusokat.
Ezek a kihívások tehát az EU egészének működésére is hatással vannak, mivel a tagállamok közötti együttműködés és a közös politikai célok elérése érdekében keresni kell a hatékony kommunikációt és a kompromisszumokat.
Győri Enikő szerint az idén tavasszal véglegesített egységes menekültügyi rendszer valamelyest szigorít, de az alapvető problémákat nem oldja meg. Nem úgy szabályoz, ahogy kellene, mert a külső határokon lenne szükség az ellenőrzésre. Ott kellene ugyanis megállítani és be nem engedni az EU-ba, akinek nincs erre jogosultsága.
Győri Enikő, aki korábban spanyol nagykövet is volt, felhívta a figyelmet arra: a spanyolok körében óriási felháborodást kelt például, hogy a migránsok több „ellátmányt” kapnak, mint egy spanyol munkanélküli. Jelenleg pedig már ott tartunk, hogy Európa-szerte, de koncentráltabban Németországban nagyon sok merénylet történik.
A németeknél az erőszakos bűncselekményeknek már több mint negyven százaléka migráns eredetű.
Ennek meg is lett a politikai következménye. A kormánypártok számára kedvezőtlenül alakult tartományi választások után olyan helyzet alakult ki, hogy lezárták a határokat Németországban. Ez látszatintézkedés, de nemcsak a személyforgalomra van hatással, hiszen a kamionforgalmat is ellehetetleníti, ami már versenyképességi kérdéseket feszeget és súlyos gazdasági következményekkel is járhat. „Az EU-nak nincs vesztegetni való ideje, a munkát minden fórumon folytatni kell, hogy visszahozzuk a növekedést és a versenyképességet” – hangsúlyozta Győri Enikő.
Borítókép: Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Forrás: Facebook/Győri Enikő)
