Macron lemondását egyre többen követelik

A nyár közepén megkérdezett franciák nagyon megosztottak voltak a francia elnök lemondásának lehetőségét latolgatva, illetve a jelenlegi politikai válsággal összefüggésben – hívta fel a figyelmet Pascal Perrineau politológus.

2024. 09. 02. 9:09
Emmanuel Macron francia elnök 2024. augusztus 30-án.
Emmanuel Macron francia elnök 2024. augusztus 30-án. Fotó: AFP/Oliver Bunic
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy választási felmérés során a válaszadók többsége támogatta a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron lemondását, ami az ambient radikalizmus tünete Pascal Perrineau francia politológus szerint – írta a Le Monde. A Le Monde, a Jean Jaurès Alapítvány, a Sciences Po politikai kutatóközpont és a Montaigne Intézet legfrissebb, július 26. és augusztus 1. között készített Ipsos választási felmérése alapján a megkérdezett franciák nagyon megosztottak Emmanuel Macron lemondásának lehetőségét illetően, illetve a jelenlegi politikai válsággal összefüggésben: az elnök lemondását 51 százalékuk támogatja.

Márpedig ez a lemondási követelés a levegőben van, és néhányan ennek hangot is adnak: a La France Insoumise baloldali párt és Jean-Luc Mélenchon baloldali politikus, a 2017-es franciaországi elnökválasztás egyik legnépszerűbb jelöltje még egy elbocsátási eljárás végrehajtásáról is beszélt. 

Marine Le Pen pedig június végén úgy becsülte, hogy a köztársasági elnöknek csak „a lemondás marad, hogy esetleg kilábaljon a politikai válságból”.

Az államfőt azonban semmi sem kényszeríti lemondásra: mandátuma 2027-ben jár le, és ha tábora a legutóbbi parlamenti választások vesztese is, lehetősége van együtt élni az új többséggel, amelynek öleléséből pillanatnyilag nem tud szabadulni.

Mindenesetre a választói oldalon nincs ellenállhatatlan lemondási igény – az Élysée-palota házigazdájának népszerűtlensége ellenére. Igaz, a válaszadók 53 százaléka nem elégedett a köztársasági elnöki tevékenységével, 15 százaléka ugyanakkor igen, 32 százalékuk pedig nem foglalt állást az ügyben. Az Ötödik Köztársaság idején pedig soha nem mondott le még elnök Franciaországban – még rekord népszerűtlensége ellenére sem – az utcák vagy a szerkesztőségek felszólítására. 

Pedig Emmanuel Macron június 9-i, az európai parlamenti választások estéjén hozott döntése a nemzetgyűlés feloszlatásáról talán Franciaország legfélreértettebb és legnépszerűtlenebb lépése: a válaszadók 67 százaléka legalábbis így gondolja a felmérés alapján.

Macron mindenesetre fogadja Bernard Cazeneuve-t, miközben továbbra is bizonytalan a miniszterelnök választása. A volt szocialista kormányfőt ma délelőtt várják az Élysée-palotában – írta szintén a Le Monde. A lap szerint ez az a találkozó, amelyet Bernard Cazeneuve jelentett be vasárnap reggel, mielőtt az Élysée-palota megerősítette volna, ám ez nem minősül jelölésnek. Része inkább annak a folyamatnak, amely inkább pontosítja az államfő környezetét az augusztus 23-án megkezdett konzultációk folytatásának részeként. A megbeszélésre meghívást kapott Xavier Bertrand, a Hauts-de-France-i (Franciaország legészakibb régiója) republikánusok (LR) elnöke is, akinek a kinevezése casus belli az LR-képviselők vezetőjének, Laurent Wauquiez-nek, valamint a Nemzeti Rallye-s kollégának, Marine Le Pennek. Az államfő azt is bejelentette, hogy a nap folyamán fogadja François Hollande-ot és Nicolas Sarkozyt is.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2024. augusztus 30-án (Fotó: AFP/Oliver Bunic)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.