A tárcavezető a magyar–orosz gazdasági együttműködési bizottság ülését követően arról számolt be, hogy Európában ma rendkívül nehéz idők járnak, a 2015 óta tartó migrációs válság és a 2022-ben kitört ukrajnai háború komoly kihívások elé állította a kontinenst, amelyekre nem sikerült megtalálni a helyes válaszokat.
Rámutatott, hogy a gazdasági teljesítmény helyett csak a bizonytalanság növekszik, az a korábbi modell pedig összeomlott, amely a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült.
Ennek kapcsán figyelmeztetett a világ újbóli blokkosodásának a kockázataira is, amin hazánk a múltban sokat veszített szavai szerint.
Mi, magyarok azt akarjuk, hogy itt a szomszédban, Ukrajnában a háború mielőbb véget érjen, mi békét akarunk
– szögezte le. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködést.
Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen
– mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.
Ugyanakkor a szankciók által nem érintett területeken az a célunk, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése fejlődjön. Ez a nemzetgazdasági érdekünk, nemzetbiztonsági érdekünk és a nemzetstratégiai érdekünk is
– hangsúlyozta. – Itt szeretném kiábrándítani az idealistákat, mivel a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi. A különbség köztünk és a többiek között általában az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk is erről a kérdésről – jegyezte meg.
Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt elég sokan letagadják, nekünk erre nincsen szükségünk
– folytatta.
Szijjártó Péter az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Muraskóval közös sajtóértekezletén érintette az energetikai kérdéseket is. Üdvözölte, hogy tárgyalópartnere biztosította arról, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett.
– Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán – tudatta.
Tájékoztatása szerint a Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel.
Mint kifejtette, ezen szállítási útvonal jelentőségét még inkább erősíteni kívánja a kormány, hiszen ennek köszönhető az is, hogy hazánkat nem fogja érinteni az ukrajnai tranzit kiesése sem. Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben.
Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU magasról tett arra, hogy mi történik.
A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet.
A miniszter nagy vállalati sikerekről tett jelentést a mezőgazdasági szektorból, miután mára egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, így a helyi takarmánypiacnak már tíz százalékát magyar vállalati forrásokból fedezik. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállat-szállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába. Előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére, és egy szentpétervári húsüzem fejlesztéséhez is magyar gépeket és technológiákat vásároltak.
Rámutatott, hogy a Richter stratégiai szerepet játszik Oroszországban a gyógyszerellátásban, több mint tízmillió pácienst lát el a cég az országban, ami 117 milliárd forintnyi bevételt generált.
Hozzátette: megegyezés született az onkológiai és a sugárterápiás együttműködés fejlesztéséről is, és megkezdődtek az egyeztetések a vektorvakcinák magyarországi gyártásáról. Végül közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar–orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar–orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar–orosz gazdasági együttműködési bizottság ülésén (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
