Néhány nappal egy hasonló esetet követően a Stockholmtól északra található Sollentuna település egyik bevásárlóközpontjában is lövések dördültek el, egy férfi megsebesült – közölte a helyi rendőrség.
Korábban Malmőben egy lakásban agyonlőttek egy férfit az ablakon keresztül. Ebben a bűnügyben egy tinédzsert gyanúsítanak.
Lövések dördültek egy göppingeni bárban. Egy ember meghalt, három másik pedig megsérült – közölte a rendőrség. A nyomozók azt is vizsgálják, hogy van-e összefüggés a Stuttgart környéki rivális bandák közötti összecsapásokkal.
Csak egy pár példa a közelmúltban Európában történt szervezett bűnözés általi bűncselekményekre, de az Egyesült Államokban is nő a hasonló esetek száma.
Chicagóban a fekete bandák és a városba érkező venezuelai illegális migránsok közti feszültség okoz erőszakba torkolló problémákat. Az egyik ohiói kisvárosban már „haiti invázióról” beszélnek a helyiek, ami kiszorítja őket az otthonaikból.
Egyre nagyobb gondot okoznak az illegális migráció következtében kialakuló párhuzamos társadalmak Európa- sőt világszerte. Svédországot korábban biztonságos országnak tartották, de a bandaháborúk egyre nagyobb problémát jelentenek a skandináv államban. A csoportos bűnözés és az egyre erőszakosabbá váló bandaháborúk – túlnyomórészt Stockholm, Göteborg és Malmö egyes kerületeiben fordul elő. 2020-ban a fegyveres halálesetek száma Svédországban 4,6 volt egymillió lakosra vetítve, írta lapunk korábban.
Ma már a skandináv bűnbandák a közösségi oldalakon gyerekkatonákat is toboroznak, sokszor bérgyilkosságra bírva őket.
Mi a növekedés oka?
– 2023-ban az Európai Unióba érkező irreguláris bevándorlók száma 300 ezer fő volt, ami harmincszázalékos visszaesés. De nem tudjuk pontosan, hogy mennyien tartózkodnak az EU területén, a számukat nagy valószínűséggel több millió főre tehetjük – mondta Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Nincs az az integrációs rendszer, ami meg tud birkózni több millió főnek a sikeres integrálásával, arról nem is beszélve, hogy a gyermekvállalási kedv a bevándorló közösségekben lényeges magasabb, így kialakulnak a másod-harmadgenerációs irreguláris bevándorló hátterű fiataloknak a rétegei, akik nem tartoznak szorosan az állami struktúrához, nem érzik magukat otthon, nem tudják, hogy hogyan tudnának beilleszkedni. Ráadásul van még egy külső pont is, ami segíti ezeknek a bandáknak a fejlődését: a két pont közötti titkosított kommunikációs rendszerek
– mutat rá a szakértő.
