Tim Walz minnesotai kormányzót, a Demokrata Párt alelnökjelöltjét először arról kérdezték, hogy támogatna-e egy Izrael által Iránra mért megelőző csapást. Walz először összekeverte a két országot, majd némi zavar után – Kamala Harris beszédeihez hasonlóan – rögtön egy mondaton belül igyekezett kedvezni az Izraelt illetve a palesztinokat támogatóknak, amikor úgy fogalmazott, hogy alapvető, hogy Izraelnek meg kell tudnia védeni magát, és ki kell tudnia szabadítani a túszokat, valamint véget kell vetni a humanitárius krízisnek Gázában.
Ezután arról beszélt, hogy a helyzet kezeléséhez stabil vezetésre van szükség, és a kora miatt támadta a „csaknem nyolcvan éves” Donald Trump volt amerikai elnököt, a Republikánus Párt elnökjelöltjét. Kamala Harris ellenben stabilitást és nyugalmat jelentene szerinte. Az más kérdés, hogy a jelenlegi elnök, Biden évekkel idősebb Trumpnál.
J. D. Vance ohiói szenátor, a Republikánus Párt alelnökjelöltje ugyanarra a kérdésre válaszolva elmondta, hogy az a Donald Trump, akit Walz a káosz ügynökének igyekezett beállítani, valójában stabilitást hozott a világba, méghozzá „a hatékony elrettentés megteremtésével”.
A mostani támadást indító Irán több mint 100 milliárd dollárnyi befagyasztott pénzhez jutott hozzá a Biden–Harris-kormányzat alatt – mutatott rá. Arra használják ezt a pénzt. Hogy fegyvereket vásároljanak, amelyeket azután az Egyesült Államok szövetségesei ellen fordítanak – tette hozzá.
Donald Trump felismerte, hogy ahhoz, hogy az emberek féljenek az Egyesült Államoktól, az erőn keresztüli békére van szükség
– fogalmazott Vance, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok globális vezető szerepe visszahozza a stabilitást és a békét a világba. Walzcal ellentétben Vance a valódi kérdésre is válaszolt, mondván, Izrael joga eldönteni, hogy mit kell tennie a biztonsága érdekében.
– Mikor volt utoljára olyan amerikai elnök, akinek az ideje alatt nem tört ki egy nagyobb konfliktus sem? – tette fel a költői kérdést, és rögtön meg is válaszolta: Donald Trump kormányzása alatt.
A következő kérdés a pusztító Helene hurrikán kapcsán a klímaváltozás elleni lépésekre vonatkozott. J. D. Vance szerint a lehető legerőteljesebb kormányzati válaszra van szükség, hogy minél több életet sikerüljön megmenteni a hurrikán által sújtott területeken, utána pedig az újjáépítésre kell koncentrálni.
Trump és ő arra törekszenek, hogy a környezet tisztább és biztonságosabb legyen – szögezte le.
A szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban elmondta, hogy mivel az Egyesült Államok a világ legtisztább gazdasága, ha kisebb kibocsátást akarunk, oda kellene telepíteni a gyártást, a Biden–Harris-kormányzat alatt azonban épp az ellenkezője történt.
Walz a Joe Biden amerikai elnök intézkedései nyomán az elektromosjármű-gyártásba és a napelem-gyártásba történt befektetésekkel példálózott, és azzal vádolta Trumpot, hogy hoaxnak nevezte a klímaváltozást.
Vance szerint ha tényleg tisztábbá akarják tenni a környezetet, akkor az energiatermelésbe kell befektetni, márpedig az Egyesült Államokban negyven éve nem épült nukleáris létesítmény.
– Mielőtt a deportálásokról beszélnénk, el kell állítanunk a vérzést. Történelmi bevándorlási válságban vagyunk – hívta fel a figyelmet Vance a migráció témájával kapcsolatban. Kamala Harris 94 Trump által hozott elnöki rendeletet függesztett fel, ami nemcsak a migráció, de a fentanil beáramlásának megugrásához is vezetett. Vance szerint meg kell építeni a Trump által elkezdett falat, és végre kell hajtani a deportálásokat, kezdve a bűnöző migránsokkal. Tenni kell az ellen is, hogy a bevándorlók lenyomják a béreket – hangsúlyozta.
Walz ezzel szemben kiemelte, hogy egy átfogó bevándorlási reform lehet a megoldás, amely egyszerre tartalmaz határbiztonsági intézkedéseket és a migránsok jogi lehetőségei melletti eljárások felgyorsítását. Walz kiemelte, hogy a Harris-adminisztráció célkitűzései közé tartozik, hogy a kongresszusi támogatást élvező tervezettel dolgozzák ki a bevándorlási politikát, amely figyelembe veszi a határbiztosi szervezetek és gazdasági érdekeltek véleményét.
Tim Walzot ezután arról kérdezték, hogyan hajtaná végre a Kamala Harris által felvázolt ambiciózus gazdasági lépéseket anélkül, hogy az egekbe emelkedne a költségvetési hiány. Walz ehelyett magukról a tervekről, a lakáshiány enyhítéséről és az adócsökkentésről beszélt. Az eredeti kérdést annyival intézte el, hogy „csak megkérjük a leggazdagabbakat, hogy fizessék meg a méltányos részüket”.
Vance emlékeztetett, hogy Kamala Harrisnek már volt három és fél éve tenni mindazért, amit mostani programjában felvázolt. – Ehelyett azonban az átlagemberek költségei jelentősen megnőttek. Ez sokat elárul arról, mennyire lehet bízni a terveiben – tette hozzá.
Trump gazdaságpolitikája ellenben a legmagasabb hazavihető fizetést garantálta egy generáció óta, valamint ő tett hosszú idő óta először az amerikai gyártási kapacitások fejlesztéséért is
– mutatott rá. – Vissza fogunk térni a józan ész bölcsességéhez – ígérte Vance.
Walzot arról az állításáról is kérdezték, hogy 1989 tavaszán Hongkongban volt a Tiananmen téri halálos tüntetés idején, azonban valójában csak augusztusban utazott oda. Walz elismerte, hogy „nyáron kapta a lehetőséget”.
J. D. Vance-t arról kérdezték, hogy korábban bírálta Donald Trumpot. Az alelnökjelölt elmondta, hogy nyíltan elismerte, hogy tévedett Trumppal kapcsolatban, főleg azért, mert elhitt néhány, a média által terjesztett történetet.
Trump több olyan dolgot is elért, amiről nem hitte volna, hogy lehetséges
– tette hozzá Vance.
Egyúttal elárulta, mi az egyetlen dolog, ami tetszett neki Joe Biden kormányzásában: az, hogy megtartotta a Trump által bevezetett vámok egy részét.
Az abortusszal kapcsolatban mindkét alelnökjelölt a már ismert álláspontot hangoztatta: Walz szerint az abortusznak szövetségi szintű jognak kellene lennie, míg Vance szerint az egyes államoknak kell dönteniük a kérdésben. Vance egyúttal hangsúlyozta, hogy a republikánusok elkötelezettek a családbarát politika mellett.
Az Amerikában oly gyakori iskolai lövöldözésekkel és fegyveres bűncselekményekkel kapcsolatban J. D. Vance rámutatott, hogy azok legnagyobb részét illegális lőfegyverekkel követik el, márpedig Kamala Harris határpolitikája révén az országba áramló illegális fegyverek száma is megnőtt. A republikánus jelölt szerint fokozni kell az iskolák biztonságát.
Walz szerint nem szabad erőddé változtatni az iskolákat, hagyni kell, hogy a gyerekek gyerekek legyenek.
Össze is barátkoztam iskolai lövöldözőkkel
– dicsekedett Kamala Harris alelnökjelöltje.
Az Egyesült Államokban mentális egészségügyi válság is van, amelyre megoldást kell találni, már csak azért is, mert ez az egyik oka a fegyveres erőszak problémájának – mutatott rá Vance. A megoldás másik tényezője szerinte a rendfenntartó szervek hatáskörének megerősítése.
A magas lakhatási költségekkel és a lakáshiánnyal kapcsolatban Walz azzal példálózott, hogy Minnesotában az ő hivatali ideje alatt az állam legnagyobb beruházása a lakásépítés megkönnyítése és a lakásvásárlási előleghez nyújtott támogatás volt.
Vance szerint a migránsok milliói versengenek az amerikaiakkal a korlátozott számú otthonért, ami felhajtja az árakat. Ha Kamala Harris tényleg tenni akar a megfizethetőbb lakhatásért, azt regnáló alelnökként kezdje meg most – üzent a demokrata elnökjelöltnek az ohiói szenátor.
Emellett növelni kell az energiatermelést, mert az segítene lejjebb vinni az árakat, így az építkezések költségeit is.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatban J. D. Vance rámutatott, hogy Trump elnöksége alatt hosszú idő után először csökkent a vényköteles gyógyszerek ára, Kamala Harris alelnöksége alatt viszont nőtt. Emellett Trump tett az árak átláthatóságáért, ami választási lehetőséget adott az amerikaiaknak, és egyúttal az árakat is lejjebb vitte.
Trump elnökként azon dolgozott mindkét párttal együttműködve, hogy az amerikaiak hozzáférjenek a megfizethető ellátáshoz
– emelte ki Vance.
Walz ezzel szemben a Biden-adminisztráció egészségügyi eredményeinek folytatására és bővítésére helyezte a hangsúlyt.
Mindkét alelnökjelölt egyetértett azzal, hogy biztosítani kell fizetett szabadságot az újdonsült szülők számára. Vance ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek meg kell teremteni a fedezetét, amire Donald Trumpnak van terve, továbbá választási lehetőségeket kell biztosítani az anyáknak, hogy eldönthessék, mennyi ideig akarnak otthon maradni az újszülöttel.
A vita végén a demokrácia állapota került terítékre, amely sok amerikai számára kiemelkedő jelentőségű. Vance kifejtette, hogy támogatja Donald Trump korábbi álláspontját, miszerint a 2020-as választások körüli problémák érdemi vizsgálatokat igényelnek.
Valóban fenyegeti veszély az amerikai demokráciát, azonban nem az, amiről Kamala Harris és Tim Walz beszél, hanem a cenzúra veszélye
– mutatott rá a republikánus alelnökjelölt.
A nagy technológiai cégek általi cenzúra a demokráciát fenyegető súlyos problémának számít – mondta Vance, egyben sürgette a politikai viták megújítását, hangsúlyozva, hogy az amerikaiaknak joguk van kifejezni véleményüket.
Kamala Harris ipari méretű cenzúrát folytat
– fogalmazott Vance.
Walz kiemelte a január 6-i események súlyosságát és bírálta Donald Trump akkori cselekedeteit. A republikánus alelnökjelölt ellenben arra világított rá, hogy Trump január 6-án békésen átadta a hatalmat.
Záróbeszédében Walz azt hangsúlyozta, hogy Kamala Harris „az öröm politikáját hozza el” az amerikaiaknak, míg J. D. Vance arra mutatott rá, hogyan akadályozta Kamala Harris politikája az átlagamerikaiak életét, nehezebbé téve számukra a fűtés, az étel, a lakhatás megfizetését.
Nekünk van a legszebb országunk, de az emberek „nem fogják tudni megélni az amerikai álmukat, ha ugyanazt csináljuk, amit az elmúlt három és fél évben” – zárta gondolatait a republikánus alelnökjelölt.
J. D. Vance ohiói republikánus szenátor New Yorkban csapott össze Tim Walz minnesotai demokrata kormányzóval. A két amerikai alelnökjelölt először és egyetlen alkalommal nézett szembe egymással a vita színpadán. A vitát a CBS televíziós csatornán közvetítette, 90 perces volt, és Norah O’Donnell, a CBS Evening News műsorvezetője és Margaret Brennan, a csatorna Face the Nation című aktuálpolitikai műsorának házigazdája moderálta.
Borítókép: Az első és az utolsó alelnökjelölti vitára került sor New Yorkban (Fotó: AFP)
