– Az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt – jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta, hogy Ukrajnában háború dúl, a Közel-Keleten súlyos konfliktusok pusztítanak, és Afrikában is olyan krízisek uralkodnak, ami hatással van Európára. A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek – tette hozzá.
Európát lassú agónia fenyegeti
Mindeközben Európa folyamatosan veszít a globális versenyképességéből, erre pedig az úgynevezett Draghi-jelentés is kitért. Ebben az szerepel, hogy Európát lassú agónia fenyegeti.
Magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Az a feladatom, hogy az Európai Parlamentben bemutassam, hogy mit javasol Magyarország ebben a helyzetben
– fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte, hogy a magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, ha Európa változtat a mostani irányvonalon. Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar elnökség ennek a folyamatnak szeretne a katalizátora lenni.
A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Kereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetnie a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie
– sorolta. Ehhez jönnek még a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, és bár néhány európai kormány a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, ezzel együtt sem látszik a fény az alagút végén.
Szerinte a gazdasági termelékenység javítása kétszer olyan fontos, mint korábban volt, mert a termelékenység javulásának meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét.
A miniszterelnök egy új európai versenyképességi paktum elfogadását szorgalmazta. Egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú, ötéves, versenyképességet javító politika mellett. A paktum a következőket tartalmazná:
adminisztratív terhek csökkentése, a túlszabályozás csökkentése, megfizethető energiaárak, zöld iparpolitika, ami azt jelenti, hogy nemcsak a zöldátmenetre van szükségünk, hanem ezt össze kell hangolni egy európai iparpolitikával. A belső piac megerősítése, áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok felszámolása.
Orbán Viktor szerint az a probléma, hogy ma az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak. A paktumjavaslat része a konnektivitás is. Példaként említette a most éppen vita alatt lévő, kínai elektromos autókkal szembeni európai döntést, amelyet abszurdnak nevezett, hiszen a többség nem is támogatta a büntetővám bevezetését. Szerinte abszurd, hogy egy olyan, védővámnak nevezett intézkedéshez ragaszkodik az Európai Bizottság, amit még maguk a megvédendő autógyártók is elleneznek.
Változtatni kell a menekültrendszeren
A migráció kapcsán elmondta, hogy a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani.
Mi ugye a legelején kerítést építettünk és megállítottuk a migrációt. Én 2015 óta mindig ugyanazt mondom, most is azt mondom: próbálkozhatunk akármilyen csomagokkal, meg migrációs paktumokkal, meg ilyen dimenzióval, meg amolyan dimenzióval. A migrációt egyetlen módon lehet megállítani és ellenőrzés alá vonni
– szögezte le. – Itt a kulcsszó, a varázsszó az a külső hotspot. Egyet kell értenünk abban, hogy aki be akar jönni az EU területére, annak meg kell állnia az EU határvonalánál. A kérelmét be kell adnia, és amíg azt nem bírálták el pozitívan, addig nem léphet be az unió területére. Ha ezt nem tudjuk elérni, sose fogjuk megállítani a migrációt. Magyarországot ma éppen azért büntetik, mert ezt teszi – emelte ki.
Ezért engem 2015 óta folyamatosan hol idiótának neveznek ezért az álláspontért, hol meg gonosznak. A végén mindenki itt fog landolni ezen a ponton. A végén abban lesz egyetértés az unióban, hogy muszáj külső hotspotokat bevezetnünk. Nyilvánvaló, hogy az unió menekültügyi rendszere most nem működik
– szögezte le. Szerinte az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősödését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését és a homofóbia növekedését eredményezte.
A magyar elnökségnek van egy javaslata, mégpedig hogy az Euro Summit csúcstalálkozójának mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. A schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen összeülnének, és közösen menedzselnék a schengeni határokat a legmagasabb politikai szinten.
Az EU-nak bővítésre van szüksége
A magyar elnökség harmadik fontos témája a védelempolitika. – Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. A negyedik fontos terület pedig a bővítéspolitika.
A Balkán integrációja nélkül Európa sohasem lesz teljes. Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani. A magyar elnökség összehívta az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját is. A Nyugat-Balkán több országot tartalmaz, és a bővítésnek érdemalapúnak kell lennie, de egy geopolitikai megjegyzést engedjenek meg nekem. Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres
– fogalmazott. Aki azt hiszi, hogy lehet, az illúziókat kerget – tette hozzá. A magyar elnökség a mezőgazdaság területén is több javaslaton dolgozik. – Ennek az az oka, hogy bár még csak a hétéves költségvetési periódus elején járunk, de már megkezdődött az a folyamat, hogy tervezzük a 2027 utáni évekre vonatkozó költségvetést, illetve annak az irányait. Magyarország ebben a vitában is részt kíván venni az elnökség alatt, hogy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaságot tudjunk megteremteni. Ha ezt mind megvalósítjuk, akkor a magyar elnökség jelszava is valósággá válik: Make Europe Great Again – szögezte le Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Csudai Sándor)
