A csúcstalálkozó zárószakaszában Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök felszólította a résztvevőket, hogy gyorsítsák fel nemzeti klímacéljaikat, és 2040-re vagy 2045-re érjék el a klímasemlegességet, ahelyett, hogy a korábban vállalt 2050-es határidőt tartanák.
Többet és jobban kell tennünk
– hangsúlyozta Lula, rámutatva arra, hogy a következő időszak valószínűleg a valaha mért legmelegebb lesz, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak az árvizek és az aszályok.
Ne vesztegessük az időt
– tette hozzá.
Lula siettette a G20-as vezetők közös nyilatkozatának elfogadását, biztosítva a klímaváltozásról szóló konszenzust, felbosszantva több európai országot, amelyek erőteljesebb szöveget akartak megfogalmazni az ukrajnai háború eszkalálódásáról.
A közös nyilatkozat a klímatámogatás gyors és jelentős növelését követelte meg a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében.
A G20-as országok kulcsszerepet töltenek be a globális felmelegedésre adott válaszban, mivel a világgazdaság 85 százalékát és a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátás több mint háromnegyedét teszik ki. A közös nyilatkozat abban is sürgette a COP29-en tárgyaló feleket, hogy állapodjanak meg egy új pénzügyi célkitűzésben arról, hogy mennyi pénzt kell a gazdagabb nemzeteknek nyújtaniuk a szegényebb fejlődő országoknak a klímafinanszírozás keretében,
ami a klímatárgyalások legvitásabb pontja.
Lula arra kérte a fejlődő országokat, hogy szélesítsék klímacéljaikat, és kezeljék a globális felmelegedést okozó összes károsanyag-kibocsátást, nemcsak a bizonyos szektorokból származókat. Joe Biden amerikai elnök elmondta, hogy a fejlődő országoknak „elég tűzerőre és tőkehozzáférésre” van szükségük a klímaváltozás lassításához és országaik védelméhez annak hatásaival szemben.
Tartsuk meg a hitünket és folytassuk. Ez az emberiség legnagyobb egzisztenciális fenyegetése
– mondta Biden.
A találkozón Lula egy új tanács létrehozását javasolta az ENSZ-ben a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának felgyorsítása érdekében. Kritizálta továbbá a fejlett országokat, amiért nem teljesítették a 2020-ig évente 100 milliárd dollár klímatámogatást a fejlődő országoknak.
Mély szakadék a G20 találkozón
A csúcstalálkozón a Nyugat és a feltörekvő déli országok közötti szakadék mélyült az ukrajnai háború miatt. Lula brazil elnök minden tőle telhetőt megtett a konfliktus elkerülése érdekében, de a feszültség mégis átszőtte a tárgyalásokat.
A riói G20-csúcstalálkozó első napján, Lavrov orosz külügyminiszter is részt vett. Moszkva Ukrajna elleni inváziója óta a világ legnagyobb gazdaságának egyes vezetői kerülték a Lavrovval való közös megjelenést. A brazil elnökség azonban trükkhöz folyamodott:
a hivatalos G20-as események helyett az Éhség elleni szövetség néven tartott rendezvényre hívták meg, mely Lula elnök egyik prioritása.
Emmanuel Macron francia elnök még kezet is fogott Lavrovval, bár nem beszélgetettek egymással. Később, egy második fényképet is készítettek, már Joe Biden amerikai elnök részvételével, aki az előző napon nem vett részt.
Lula elnök mindent elkövetett, hogy elkerülje az Ukrajnáról szóló vitát, ne mélyítse tovább a napról napra nagyobbodó szakadékot a Nyugat és a feltörekvő déli államok között.
Borítókép: Csoportkép a G20-csúcstalálkozón (Fotó: AFP)
