A tárcavezető az Általános Ügyek Tanácsának ülését követő, Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal közös sajtótájékoztatóján leszögezte: az elnökség ideje alatt az Európai Unió áttörést ért el a bővítés területén.
Bóka János elmondta, hogy ezen időszak alatt két kormányközi konferenciára került sor Albániával, ahol két klasztert nyitottak meg, valamint kormányközi konferenciát tartottak Montenegróval, amely során csatlakozási fejezeteket sikerült lezárni.
Hozzátette, hogy három év után előrelépés történt Szerbia uniós integrációs folyamatában is. – Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy 2025 első hónapjaiban Szerbiával is olyan kormányközi konferenciára kerüljön sor, ahol már egy új klasztert lehet megnyitni – szögezte le a miniszter.
Kiemelte, hogy ezen folyamatokat betetőzi a szerdán Brüsszelben tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amely – mint mondt–- lehetőséget ad arra, hogy az EU vezetői megerősítsék elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett, „amely Magyarországnak is stratégiai érdeke”.
Bóka János elmondta, hogy az ülésen a miniszterek megvitatták az EU és az Egyesült Királyság, valamint az EU és Svájc közötti kapcsolatokat is. A tárcavezető mindkét országot fontos szövetségesnek nevezte, Svájccal kapcsolatban pedig kifejezte reményét, hogy a tavasszal kezdődött egyeztetéseket még az idén sikerül lezárni.
A december 19-i uniós csúcstalálkozóra kitérve Bóka János elmondta, a vezetők egyeztetni fognak az ukrajnai háborúról, valamint a közel-keleti helyzetről, a többi között a gázai háborúról és az Izrael és Libanon közötti deeszkalációs folyamatról.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a miniszter hangsúlyozta, a vezetők megvitatják, hogy képes-e az EU önálló stratégiai szereplővé válni a konfliktusban, hozzátéve, hogy az ügyben „a magyar elnökség a változás hangja kívánt lenni”.
Úgy gondoltuk, hogy az Európai Uniónak ezen a területen új stratégiát kell elfogadnia; azonnali tűzszünetre, békére kell törekedni, ez áll ugyanis az EU és az európaiak érdekében
– szögezte le.
