A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát (300 forint). Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén.
A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása.
Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz–ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt.
Bár egész régiókat sújtó áramkimaradások egyelőre nem történtek, a lakossági fogyasztói árak többször elszabadultak. Ez jelentős terhet rótt a lakosságra, mely már eddig is megérezte az infláció, a gyenge svéd korona és az alapvetően recessziós gazdasági környezet hatását.
A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználásukat annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben a dél-svédországi lakosok ismét jelentős árakkal találkoztak, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan tervezi a kormány megfékezni az árakat.
Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre.
Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott.
Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonyságú a szél- és napenergia.
Hadd mondjam el: haragszom a németekre
– mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős.
A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől
– mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
