Bár Volodimir Zelenszkij ukrán államfő korábban egyértelműen elutasította az amerikai javaslatot, végül úgy tűnik, mégis sikerült egyezségre jutnia a feleknek. Donald Trump amerikai elnök már be is jelentette, hogy Zelenszkij pénteken Washingtonba látogat, hogy aláírja a megállapodást, amelynek értelmében Ukrajna egy, az amerikaiakkal közös befektetési alapba fizeti be mindannak a bevételnek a felét, amelyre a földjében rejtőző ásványkincsek kiaknázása révén tesz szert.

Melyek ezek az ásványkincsek, és miért fontosak?
Ukrajna jelentős lítium-, titán-, lantán-, cérium-, neodímium-, erbium- és ittrium-készletekkel rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak az elektromos járművek, a tiszta energia és a védelmi ipar számára – írja az Independent brit napilap. A fentiek közül a lítiumot aligha kell bárkinek is bemutatni, hiszen széles körben előfordul a naponta használt készülékeink akkumulátoraiban. A lantánt és a cériumot a világítás területén és a televíziókban használják, a neodímiumot a szélturbinákban és elektromos autók akkumulátoraiban.
Az ország grafittartalékai, amelyek főleg az atomerőművek szempontjából fontosak, a globális készletek 20 százalékát teszik ki.
Régóta szemet vetett az ásványkincsekre Zelenszkij
Zelenszkij már régóta dédelgette a becslések szerint mintegy 15 billió euró értékű ásványkincsek hasznosításának tervét. 2021-ben külső befektetőknek adókedvezményeket és befektetési jogokat ajánlott fel, hogy segítsenek kitermelni a ritka földfémeket. Csakhogy egy évvel később kitört az orosz–ukrán háború, ami több szempontból is súlyos akadályokat gördített a terv útjába.
A befektetők eleve kifogásolták, hogy bonyolultak a szabályozási folyamatok, nehéz hozzájutni a földterületekhez, és bármilyen kitermelési projekt óriási kezdeti beruházást igényelne. Egy háborúban álló ország esetében pedig a kockázatok exponenciálisan nagyobbak.
Az orosz–ukrán háború ráadásul még egy szempontból akadályozza az ásványkincsekhez való hozzáférést, azok 53 százaléka ugyanis az oroszok által annektált és részben ellenőrzés alatt tartott négy régió, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és kis részben Herszon területén található. A 2014-ben annektált Krím-félsziget további közel 200 milliárd euró értékű ásványkincset rejt.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)