Az MCC Brussels legutóbbi panelbeszélgetésén szakértők vitatták meg az eutanázia kérdéskörének etikai, történelmi és társadalmi vonatkozásait. Az esemény középpontjában Dr. Ashley Frawley, az MCC Brussels vendégkutatója állt, aki bemutatta The Case Against Euthanasia in Europe című tanulmányát. Véleménye szerint az „asszisztált halál” vagy a „méltóságteljes halál” kifejezések tudatosan formálják a közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy az eutanázia nem az egyéni szabadság kiterjesztése, hanem a bürokrácia hatalmának növekedése.
Ole Hartling, a Dán Etikai Tanács korábbi elnöke az eutanázia történelmi perspektíváját mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hippokratészi eskü is tiltja a halált okozó szerek alkalmazását. Szerinte a törvényesítés elkerülhetetlenül a szabályok fokozatos lazulásához vezet, amelyet később lehetetlen visszafordítani.
Kevin Yuill történész és író kiemelte, hogy az eutanázia nyelvezete egyfajta marketingeszközzé vált, amely elfedi a valóságot. Példákat hozott olyan esetekre, amikor súlyos mentális zavarokkal küzdő emberek – például evészavaros nők – számára is engedélyezték az eutanáziát.
A vita egyik fontos kérdése az volt, miért egyre elfogadottabb az eutanázia Európában. Ole Hartling szerint ez a hagyományos erkölcsi normák háttérbe szorulásával magyarázható, míg Ashley Frawley arra figyelmeztetett, hogy az eutanáziát sokszor gazdasági vagy környezetvédelmi megoldásként mutatják be, nem pedig etikai döntésként.
Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója az emberi értékek hanyatlását hangsúlyozta, míg Jacob Reynolds, az MCC Brussels munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősek egyre inkább magányosnak és elhagyatottnak érzik magukat, ami fokozza az eutanázia iránti nyitottságot.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az eutanázia kérdése további társadalmi párbeszédet igényel, hogy elkerülhető legyen annak normalizálódása és a potenciális visszaélések.
Borítókép: Panelbeszélgetés az eutanázia kérdéséről az MCC Brussels szervezésében (Forrás: Facebook/MCC Brussels)
