Korában Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a világ biztonsági kihívásai közül az ukrajnai konfliktus kerül a középpontba a müncheni biztonsági konferencián. Az orosz–ukrán háború után a fórum másik kiemelt témája a Közel-Kelet helyzete lesz.
(Fotó: AFP)
Az esemény moderátora J. D. Vance színpadra lépése előtt arra kérte a közönséget, hogy foglalják el helyeiket.
Akár azt is mondhatta volna, hogy csatolják be az öveiket, mert turbulencia várható
– jegyezte meg egy résztvevő a teremben, utalva arra, hogy Vance beszéde erős kijelentéseket tartogathat.
J. D. Vance köszönetet mond a német vendéglátásért, majd egy könnyed megjegyzéssel idézi fel, hogy egy évvel ezelőtt ugyanitt találkozott David Lammy brit külügyminiszterrel – azóta mindketten új pozíciót töltöttek be. A közönség meleg tapssal fogadja, amire Vance mosolyogva reagál:
Remélem, ez nem az utolsó taps, amit kapok.
J. D. Vance kijelentette, hogy hisz egy „észszerű megállapodás” lehetőségében Oroszország és Ukrajna között. Az amerikai alelnök szerint van mód arra, hogy a háború felei tárgyalásos úton jussanak megegyezésre, és ezzel véget vessenek a konfliktusnak. Szavai jelentős figyelmet keltettek a teremben, hiszen az Egyesült Államok eddigi politikája inkább a katonai támogatás fenntartására irányult.
Az alelnök éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió politikai vezetésével szemben, kifogásolva a „felelőtlen kijelentéseket”, amelyeket a demokráciáról és az alapvető jogok értelmezéséről tesznek.
Az amerikai alelnök szerint Európa előtt nem Oroszország vagy Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem az a belső folyamat, amely során a kontinens elfordul saját alapvető értékeitől – olyan értékektől, amelyeket az Egyesült Államokkal közösen vallottak.
Vance külön kiemelt egy volt uniós biztost – bár név szerint nem említi, egyértelmű utalást tett Thierry Bretonra –, aki a közelmúltban a televízióban „elégedetten” beszélt arról, hogy a román kormány semmissé tett egy teljes választást, és felvetette annak lehetőségét, hogy hasonló események Németországban is megtörténhetnek.
Az efféle felelőtlen kijelentések megdöbbentően hatnak az amerikai fül számára
– mondte Vance, majd hozzátette: az Egyesült Államokat évek óta arra tanították, hogy minden, amit Európában támogatnak és finanszíroznak – Ukrajna politikai támogatásától a digitális cenzúráig –, a demokrácia védelmét szolgálja.
De amikor azt látjuk, hogy európai bíróságok választásokat törölnek el, és magas rangú tisztviselők hasonló lépéseket lebegtetnek meg más országokban, fel kell tennünk a kérdést, vajon valóban a megfelelő mércéhez tartjuk-e magunkat
– hangsúlyozza. Vance végül igyekezett enyhíteni szavai élén, kijelentve:
Azt mondom, hogy magunkat kell vizsgálnunk, mert alapvetően hiszek abban, hogy egy csapatban játszunk.
Vance külön kitért egy svéd esetre is, ahol egy keresztény aktivistát elítéltek egy Korán-égetésben való részvétele miatt, amely tragikus módon barátja meggyilkolásához vezetett. Az ügy bírája megjegyezte, hogy Svédország törvényei nem biztosítanak „szabad utat” arra, hogy bárki olyan véleményt fejezzen ki, amely más vallási közösségeket sérthet.
A legsúlyosabb példának azonban az Egyesült Királyságot hozta fel, ahol a lelkiismereti szabadság visszaszorulása miatt különösen a vallásos brit állampolgárok alapvető jogai kerültek veszélybe.
Felidézte Adam Smith Connor esetét, akit azzal vádoltak meg, hogy egy abortuszklinika közelében három percig némán imádkozott az évekkel korábban elvetetett gyermeke lelki üdvéért. Annak ellenére, hogy senkit sem akadályozott vagy szólított meg, a brit hatóságok bűnösnek találták, és pénzbírsággal sújtották.
Bárcsak azt mondhatnám, hogy ez egy egyedi eset, egy rosszul megfogalmazott törvény hibás alkalmazása
– mondta Vance, de hozzátette, hogy hasonló fejlemények Skóciában is megfigyelhetők. Tavaly októberben a skót kormány levelet küldött azoknak, akik otthonai úgynevezett „biztonságos hozzáférési zónákon” belül helyezkedtek el, figyelmeztetve őket, hogy még az otthonaikban mondott imák is törvénysértőnek minősülhetnek.
Vance elismerte, hogy a cenzúra nem csupán Európa problémája, és önkritikusan megjegyezte, hogy „a legnagyobb cenzúrázó hangok néha nem is Európából, hanem az Egyesült Államokból származnak.”
Külön bírálta a Biden-adminisztrációt, amely szerinte „megfélemlítette és fenyegette” a közösségimédia-platformokat, hogy cenzúrázzák az úgynevezett félretájékoztatást – köztük a koronavírus eredetére vonatkozó véleményeket, amelyek közül sok később igaznak bizonyult.
