Új brüsszeli kamubizottság, újabb kettős mérce

Hiába az Európai Parlament brüsszeli székházának Antall Józsefről elnevezett épületében tartották meg az alakuló ülését, a demokratikus döntéshozatal újabb paródiájaként debütált az EP új, Demokráciapajzsnak nevezett különbizottsága. A Fidesz szövetségeseit is kirekesztő testület egyben új politikai fegyver lehet a fősodor kezében hazánkkal szemben.

Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Ahogy ez korábban is megtörtént, a Fidesz és a KDNP mellett számos európai jobboldali pártot is a soraiban tudó Patrióták Európáért képviselőcsoportot – az EP harmadik legnagyobb frakcióját – a brüsszeli fősodorbeli erők ezúttal is háttérbe szorították, leszavazva a patrióták jelöltjeit. 

Így például a különbizottság első alelnöke a Demokratikus Koalíció mindössze kétfős küldöttségének politikusa, Molnár Csaba lett. (A Fidesz–KDNP-nek 11 EP-képviselője van.) Különbizottsági elnöknek a francia liberális Nathalie Loiseau-t választották, miközben az európai polgárok a 2024-es EP-választásokon a patriótákat nagyobb számban választották a liberálisoknál. 

(Magyarországról pedig a Momentum be sem került utóbbiak padsoraiba.) Az Euronews hírcsatorna is felhívja rá a figyelmet, hogy bírálatok érték a testület létrehozását, demokráciaellenességgel vádolva annak lebonyolítását. 

„A demokrácia védelme tegnap ott kezdődött, hogy megint erővel szegték meg az Európai Parlament szabályait. Egy újabb zártajtós nagykoalíciós alkuval megint kizárták a Patrióta frakciót szakbizottsági pozíciókból, miközben a parlament szabályai előírják az arányosságot. Ez eddig a szokásos ügymenet. Az sem túl meglepő, hogy az új szakbizottsági vezetők jelentős része az úgynevezett European Council on Foreign Relations nevű szervezethez kötődik. Ki nem találnátok, hogy ezt melyik magyar származású filantróp milliárdos pénzeli. Ha valaki azt mondaná, hogy Sorosék intéztek maguknak egy zsebbizottságot, nem lenne teljesen túlzó” – írta Facebook-bejegyzésében Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő.  

Kettős mérce, homályos mandátum 

Az európai demokrácia védelmét és a külföldről történő beavatkozások elhárítását a zászlajára tűző különbizottságnak már a mandátuma is hemzseg a visszásságoktól. Egyrészt például szinte szó szerint megegyezik egy szintén brüsszeli „játékszer”, egy másik különbizottság mandátumával, amelyet még 2022-ben állítottak fel.   

Másrészt miközben a Demokráciapajzsnak nevezett új testület mandátuma nyíltan Oroszország-ellenes hivatkozásokat, burkoltan pedig Kína-ellenes utalást is tartalmaz a külföldi beavatkozás veszélyeit hangsúlyozva, mindeközben semmilyen módon nem tér ki például a többek között a magyar titkosszolgálatok, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint hazánkat is érzékenyen és kitartóan érintő veszélyekre.

Egyoldalú ideológiai megközelítéssel ugyanis az amerikai Demokrata Párthoz és Soros György milliárdos hálózatához köthető ismert és jól dokumentált befolyásolási akciókkal nem kíván foglalkozni. 

Mivel pedig az egyéves időtartamra felállított különbizottság mandátuma számos homályos, a pontos definíciót mellőző megfogalmazást is tartalmaz, ez lehetővé teszi, hogy a baloldal politikai fegyverként használja a bizottságot a számára nem kedvező politikát folytató tagállami kormányokkal – adott esetben hazánkkal, de később akár Ausztriával vagy Szlovákiával – szemben. Eközben a különbizottság kizárólagos tagállami hatáskörökbe is be akar avatkozni, ami sérti a gazdasági szuverenitást például a kritikus infrastruktúra és a stratégiai ágazatok vonatkozásában.

Adukártya újabb szankciókhoz 

Az új eszköz birtokában — ha az európai fősodor ellenőrzése alá került különbizottság ezt az EP plénuma elé terjeszti — az uniós parlament újabb ellenintézkedéseket hozhat uniós tagállamokkal szemben, beleértve a további szankciókat. Megfigyelők szerint a magyar szerepvállalás a határon túli közösségekben is támadhatóvá válna, noha ez a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége.

Ugyanakkor a határon túli nemzettársainkért való kiállás eddig is ismert módon szúrja a háttérhatalmi szereplők szemét. 

– A magyar elnök a kelet-európai magyar kisebbségekről és a jogaikról beszélt. Tudja, ez szörnyen úgy hangzik, mint az, amit az 1920-as és 30-as években hallottunk, és ami revizionista, revansista politikákhoz, és erőszakkal történő határmódosításokhoz vezetett — mondta például egy interjúban Evelyn Farkas, a 2022-es országgyűlési választásokon a magyarországi ellenzéket háttérhatalmi eszközökkel támogató Action for Democracy szervezet nemzetközi tanácsadó szervezetének magyar származású tagja, aki tanácsokat adott Márki-Zay Péter akkori ellenzéki kormányfőjelöltnek.  

— Nem Brüsszel, hanem a magyarok joga eldönteni, hogy ki kormányozzon Magyarországon! – közölte Zsigmond Barna Pál EU-ügyi államtitkár a különbizottság megalakulásakor a Facebook-oldalán.