Soros legfontosabb emberei (4.): Evelyn Farkas

A határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetésében is az erőszakos határmódosítás szándékát látja, Putyin nevétől rögtön ideges lesz — mintha legalábbis az SZDSZ-ből érkezne Evelyn Farkas, akivel Márki-Zay Péter személyesen konzultált a tavalyi kampányban. Amerikában látta meg a napvilágot, így a Pentagonban, valamint háttérhatalmi szervezetekben lelt politikai otthonra. Ki az Action for Democracy tanácsadó testületének egyik legfiatalabb tagja?

WASHINGTON, DC - MAY 06: Deputy Assistant Secretary of Defense for Russia/Ukraine/Eurasia Evelyn Farkas testifies during a hearing before the Senate Foreign Relations Committee May 6, 2014 on Capitol Hill in Washington, DC. The committee held a hearing on "Ukraine - Countering Russian Intervention and Supporting a Democratic State." Alex Wong/Getty Images/AFP (Photo by ALEX WONG / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP) Fotó: Getty Images via AFP Forrás: AFP

Az 56 éves Evelyn Farkas az egyik legfiatalabb, ugyanakkor az egyik legbefolyásabb tag a tanácsadó testületben. Jelenleg a washingtoni McCain Intézet ügyvezető igazgatója, de Barack Obama kormányában 2012 és 2015 között a posztszovjet térségért felelős helyettes védelmi államtitkári posztot is betöltötte. 2020-ban a washingtoni kongresszusba is megpróbált bekerülni egy New York-i választókörzetben, de nem jutott túl a demokrata párti előválasztáson. Megfordult többek között olyan háttérhatalmi intézményeknél is, mint az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa vagy a German Marshall alap. Dolgozott az amerikai szenátus apparátusában is.  

Farkast Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga is olyasvalakiként említette, akivel konzultált a kampány során. 

Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken

– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott. 

Kormányból „civilbe”

Egy eredetileg 2052. december 31-ig titkosított, ám ez alól jelentős részben feloldott titkosszolgálati jelentés a German Marshall Fundot (GMF) nevezi meg az amerikai befolyásolási kísérletek egyik főszerepőjeként abban a finanszírozási botrányban, amely dollárbaloldal néven vált ismertté a magyar sajtóban. A GMF washingtoni székhelyű amerikai agytröszt, amelyet a „háláját leróva” hozott létre a nyugatnémet elit az 1947-es Marshall-segély 25. évfordulójára.

Gyakorlatilag egy amerikai trójai faló Európában, tele valószínűsíthetően befolyásolásra szerződtetett személyekkel. Egyben átjáróház az amerikai államigazgatás felső köreihez, majd – ahogy az amerikai forgóajtó működésmódja diktálja – onnan vissza „civilbe”. Evelyn Farkas esetében például a John McCain néhai republikánus szenátorról és elnökjelöltről elnevezett „pártok feletti” intézet élére. Vagy az A4D „civiljeihez”. Farkas a magánéletéről nem szívesen oszt meg részleteket, vagyonát egymillió dollárra (360 millió forint) becsülték két évvel ezelőtt. Az elismert Tufts Egyetemen doktorált, életrajza szerint magyarul is beszél. 

Úgy tudjuk, a German Marshall Fundot is felkereste Márki-Zay azon a 2019-es pénzgyűjtő útján, amelyet Kész Zoltánnal együtt tett az Egyesült Államokban.  

Megkerestük e cikkhez Evelyn Farkast is, hogy feltehessük kérdéseinket, ám a sajtósa útján azt üzente, nincs ideje ezzel foglalkozni.  

Megkérdeztük volna pedig, miért kifogásolta tavaly , hogy Orbán Viktor felszólalhatott Dallasban az amerikai republikánusok rendezvényén, a CPAC-en, és miért beszélt a miniszterelnökről „Putyin [orosz elnök] szövetségese”-ként, miközben Magyarország a NATO tagja, és minden magyar–amerikai találkozón elhangzik amerikai részről, hogy hazánk az Egyesült Államok szövetségese? Illetve milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak? 

A magyarországi múlt minden bizonnyal ott kísért A4D-s kollégái mellett Farkas esetében is, csak éppen a megrázó 1944–56-os élményeket az 1967-ben, már Amerikában született biztonságpolitikai szakértőnél egy nemzedékkel feljebb kell keresni. 

Evelyn Farkas apja, az 1925-ben született Charles Farkas (Farkas Károly)  az 1956-os forradalom után vándorolt ki az Egyesült Államokba (csakúgy, mint Gati, illetve gyerekként Marton). Évtizedekkel később Vanished by the Danube (Eltűnt/Eltűnve a Dunánál) címmel jelentette meg családtörténeti visszaemlékezéseit. A memoár jó fogadtatásra talált, sokak, így Kati Marton mellett Bill Clinton elnök is méltatta. 

A könyvről írt recenziójában Jeszenszky Géza volt külügyminiszter emlékeztet, nem csak a Farkas család világa tűnt el Magyarországon 1944-ben, a mai viszonyokkal összehasonlítva pedig nagy különbség, hogy 

A háború előtti Magyarország nem volt ideális hely, a sztálinista Magyarország pokol volt, Kádár Magyarországa immorális, ma azonban a magyarok kezében van a saját sorsuk. Ez azért nem örömtelen befejezés.

Moszkva „barátjáról” – moszkvai Barátnak 

Mindenesetre Farkas orosz-, és különösen Putyin-ellenessége nyilvánvaló a nyilatkozataiból, ám a hangsúlyok változnak ezekben. 

A nyáron például azt nyilatkozta a CNN-en, 

Putyin hihetetlenül gyengének látszik,

míg korábban azonban számos interjújában arról beszélt, hogy az oroszok milyen veszélyesek. 

Farkas Oroszországot washingtoni szemüvegen keresztül nézve látja felmenői szülőhazáját is, így a 168 Órának adott 2017-es interjújában rosszallja, hogy hazánk – szavai szerint – „barátkozik” Moszkvával. (Mulatságos körülmény, hogy ezt egy Moszkvában végzett újságírónak magyarázza, akinek vezetékneve Barát…)

Farkas magyar vonatkozású nyilatkozatai közül alighanem az a legmegdöbbentőbb, amelyet a PBS amerikai közszolgálati televíziónak adott. Ebben a Krím 2014-es orosz elfoglalásának következményeit továbbgondolva már a határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetését is helyteleníti. 

Az alábbi videón 30:40-től látható interjúrészlet magyarul így hangzik: 

A magyar elnök a kelet-európai magyar kisebbségekről és a jogaikról beszélt. Tudja, ez szörnyen úgy hangzik, mint az, amit az 1920-as és 30-as években hallottunk, és ami revizionista, revansista politikákhoz, és erőszakkal történő határmódosításokhoz vezetett.

Pedig mint ismert, a határon túli magyarok jogainak napirenden tartása Magyarországon alkotmányos kötelezettség, nem egyszerű aktuálpolitikai kérdés. Az alaptörvény szerint ugyanis: 

Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését…

Borítókép: Evelyn Farkas (Fotó: AFP/Getty Images)