Sorsdöntő választásra készül Chile

Az őszi chilei választások döntő fontosságúak az ország jövője szempontjából, így egyáltalán nem mindegy, ki lesz az új elnök, miután az elmúlt választások progresszív hulláma bizonytalanságot és gazdasági stagnálást hozott. A Chilei Republikánus Párt elnöke, José Antonio Kast a konzervatív, családalapú értékek előtérbe helyezését sürgeti, miközben a Donald Trump által ihletett politikai stílusjegyek átvételét javasolja. Erről beszélt lapunknak Cristian Valenzuela, a Chilei Republikánus Párt elnökének fő tanácsadója.

Cristian Valenzuela Forrás: Alapjogokért Központ

– Ön szerint Chile milyen elemeket vehetne át Donald Trump politikájából?

– Donald Trump politikájának világos és erőteljes fókusza volt: országát és polgárait helyezte előtérbe. Pontosan erre van szüksége Chilének ma. Fel kell hagynunk a baloldal sikertelen kísérleteivel, és olyan nemzeti menetrendet kell elfogadnunk, amely a chileieknek ad elsőbbséget. Trump megközelítéséből több olyan kulcselemet is ki lehet és kell venni, amelyet Chile is átvehetne és át kellene vennie. Például ilyen az erős határok és a bevándorlás ellenőrzése. Trump bebizonyította, hogy az illegális bevándorlással szembeni határozott fellépés nemcsak szükséges, hanem hatékony is. Chile ellenőrizetlen migrációs válságot él át, amely táplálja a bűnözést és a társadalmi instabilitást. Meg kell védenünk határainkat, szigorú bevándorlási törvényeket kell érvényre juttatnunk, és ki kell toloncolnunk az illegálisan beutazókat. Chile elsősorban a chileieké. Vagy a törvény és a rend mint nemzeti prioritás is ilyen. Trump alatt az USA megerősítette a bűnüldözést és keményen fellépett a bűnözés ellen. Chilében a bűnözés kicsúszik a kezünkből, és a kormány gyengén reagál. Szigorúbb büntetésekre van szükség a bűnözőkkel szemben, több erőforrásra a rendőrség és a hadsereg számára, és olyan igazságszolgáltatási rendszerre, amely az áldozatokat védi, nem pedig a bűnözőket. Ide tartozik a gazdasági szabadság és dereguláció is. Trump csökkentette az adókat, mérsékelte a bürokráciát és ösztönözte a beruházásokat, ami munkahelyteremtéshez és gazdasági bővüléshez vezetett. Chile egykor a gazdasági sikerek mintaképe volt, de ma egy túlszabályozott rendszer csapdájába estünk, amely bünteti a vállalkozói szellemet. Csökkentenünk kell az adókat, egyszerűsítenünk kell a szabályozásokat, és fel kell szabadítanunk a magánszektort, hogy jólétet és lehetőségeket teremtsen.

– Ön szerint milyen külpolitikára van szüksége Chilének?
– Chile olyan ország, amely kereskedelmileg nyitott a világ felé, és ezt a szellemiséget fenn kell tartani és meg kell erősíteni. Az azonban nem történhet meg, hogy a nemzetközi szervezetek és a globális baloldal továbbra is aláássa a chilei nép akaratát, ahogyan az más országokban történt. Chilének mindenekelőtt saját polgárait kell előtérbe helyeznie, és az ő érdekeiket kell előtérbe helyeznie.
– Mit gondol a globális baloldali hálózat egyre növekvő kísérleteiről, amelyek a konzervatív kormányok megdöntésére és a választásokba való beavatkozásra irányulnak?
– A globális baloldali hálózat egyre gyakoribb kísérletei a konzervatív kormányok megdöntésére és a választásokba való beavatkozásra nem véletlenek – ezek egy összehangolt stratégia részei, amelynek célja ideológiájuk mindenáron való érvényesítése. A konzervatívok nagy vívmánya az volt, hogy képesek voltak a józan ész segítségével értelmezni a többség érzéseit. Az emberek szabadok akarnak lenni, biztonságban akarják érezni magukat, dolgozni akarnak, és az érdemeikért és erőfeszítéseikért megfelelő jutalmat akarnak kapni – nem pedig ráerőltetéssel. Családot akarnak alapítani, és békében és stabilitásban akarják felnevelni gyermekeiket. A baloldal ezzel szemben erőszakkal akarja ráerőltetni identitásalapú ideológiáját, és minden lehetséges – törvényes és törvénytelen – eszközt felhasznál, hogy felülírja az emberek akaratát. Manipulálják az intézményeket, fegyverként használják a médiát, és nemzetközi szervezeteket mozgósítanak, hogy destabilizálják azokat a kormányokat, amelyek radikális programjuk útjában állnak.

Láthattuk, hogy ez a stratégia Latin-Amerikában és azon túl is működik – a konzervatív vezetőket veszik célba, legitimitásukat megkérdőjelezik, és politikájukat szabotálják külső szereplők, akik nem hajlandók elfogadni az emberek demokratikus választását. Ennek véget kell vetni. A nemzeteknek határozottan ki kell állniuk a külföldi beavatkozással szemben, meg kell védeniük választási folyamataikat, és biztosítaniuk kell, hogy demokratikus intézményeik saját polgáraik kezében maradjanak. A harc ma nem csupán politikai – ez a harc a szuverenitásért, a szabadságért és az egyes országok azon jogáért folyik, hogy külső manipuláció nélkül dönthessenek saját jövőjükről.

– Mit gondol a keresztényüldözésekről világszerte? Hogyan lehetne ezen változtatni?

– A keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb igazságtalansága, és a világ nagy része mégis hallgat. Látjuk, hogy sok országban a keresztényeket bebörtönzik, megkínozzák, sőt meg is ölik őket pusztán azért, mert megvallják a hitüket. Ugyanakkor Nyugaton egyre nagyobb az ellenségeskedés a keresztény értékekkel szemben, ahol a hívőket egyre inkább marginalizálják azért, mert megvédik értékeiket. Nem szabad félnünk attól, hogy megvédjük a kereszténységet, és Magyarország is erős hangot ad ebben a küzdelemben. A hit, a család és a szabadság értékeit támadás éri, és erre határozottan kell válaszolnunk. Nem fogunk hallgatni, miközben keresztények ezrei szenvednek hitükért. Itt az ideje, hogy bátran és meggyőződéssel cselekedjünk.