Néha hatalmas szakadék tátong a nyilatkozatok és a valóság között. A világ, amely felé tartunk, erős és határozott országok számára készült. Európa nem egy ország, és nem is egy erős, integrált katonai és gazdasági hatalom
– mondta el lapunknak Ramachandra Byrappa, a Külügyi Intézet vezető kutatója.
A szakértő szerint Európának számos kihívással kell szembenéznie, miközben a társadalom a szétesés szélén áll.
A dilemma tehát az ukrajnai háború finanszírozása és a további hanyatlás és szétesés elkerülése között áll.
Brüsszel már korábban is figyelmen kívül hagyta az állampolgárok akaratát
Az EU számos alkalommal szembement a polgárok akaratával, amikor egyes tagállamok népszavazásai nem a kívánt eredményt hozták. Például 2005-ben Franciaország és Hollandia elutasította az Európai Alkotmányt, amit az EU később egy átdolgozott formában, lisszaboni szerződés néven mégis bevezetett, elkerülve a közvetlen népszavazásokat. Hasonlóan, a görög népszavazás 2015-ben, amely a megszorítások ellen szólt, nem változtatta meg az uniós döntéshozatalt, és a pénzügyi segélycsomagot végül a politikai elit döntötte el.
A nemzeti szuverenitás csorbulása
Brüsszel egyre inkább a központosítás irányába mozdul el, amely sok feszültségeket okoz a nemzetállamokkal. A jogállamisági eljárások, a közös adópolitikai törekvések és a migrációs politika mind olyan területek, ahol az unió sok tagállam szerint túlzottan beavatkozik a belpolitikai döntésekbe. Különösen Kelet-Közép-Európa több országában (például Magyarországon és Lengyelországban) komoly viták vannak arról, hogy az EU a közös értékek védelme vagy politikai nyomásgyakorlás céljából avatkozik-e be.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!