Az Európai Unió egyik leggyakrabban emlegetett problémája a demokratikus deficit. Bár az Európai Parlament tagjait szavazáson választják, a döntéshozatal sok esetben olyan intézményekben zajlik (például az Európai Bizottságban), amelyek felett a polgároknak kevés vagy semmilyen közvetlen befolyásuk nincs. Az EU-s jogszabályok jelentős része úgy születik meg, hogy azokat nem közvetlenül a választott képviselők, hanem bürokraták és szakértők dolgozzák ki.

Három éve kezdődött az orosz–ukrán háború, amely mérhetetlen veszteségekkel járt a harctéren, és hatalmas károkkal a nemzetközi gazdaságban. Donald Trump elnöksége alapvető fordulatot hozott a háború terén. Az egyedüli uniós kormányfőként Orbán Viktor által tavaly elkezdett békefolyamat folytatódik, és Washington ennek reményében leállította az ukrajnai fegyverszállításokat. Európa országai válaszul erre senki által fel nem hatalmazott fegyverkezésbe kezdenének, az Európai Unió 26 tagállama pedig pár napja az EU-csúcson közösen elfogadta az Ukrajnáról szóló nyilatkozatot, míg Magyarország ismét egyedüliként a békét képviselte.
A magyar kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nélkül Európának kell eldöntenie, hogy egyedül finanszírozza-e Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Egy közösségi oldalon megjelent videóban egy influenszer arról beszél, hogy ezt minden erővel meg kell akadályozni, mert az európai államok nem akarnak háborúzni, csak az elmebeteg államfőik.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió nem akar békét, szerintük a háborúnak mindenképpen folytatódnia kell.
Az uniós polgárok békét szeretnének
Miközben az európai vezetők a háború folytatásának lehetőségein gondolkodnak, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, hogy mit gondolnak a fegyverszünet és a háború folytatásának lehetőségéről Közép-Európában. Az unió országaiban a mihamarabbi béke iránti igény többségi, a háborúpártiság pedig kisebbségi álláspontot képvisel.
A térség valamennyi nemzete azonnali fegyverszünetet és békét akarna. Nincs olyan ország a régióban, ahol ne lenne ötven százaléknál nagyobb a támogatottsága az azonnali fegyvernyugvásnak: a konfliktus tárgyalóasztal melletti rendezését támogatja a románok (90 százalék), a magyarok (80 százalék), a szlovénok (79 százalék), az osztrákok (72 százalék), a bolgárok (72 százalék), a horvátok (72 százalék), a szlovákok (70 százalék), a csehek (62 százalék) és a lengyelek (55 százalék) többsége is. Kérdés az is, hogy egyáltalán képes-e Európa önállóan finanszírozni Ukrajna védelmét, miután az Egyesült Államok szerepe csökken?