A béke még messze van, csupán néhány dologról állapodtak meg a háborús felek – mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Többek között abban, hogy a szárazföldről lehet csapást intézni, a levegőből nem, tehát az első komoly katonai megállapodás megtörtént
– értékelt a szakértő, hozzátéve: bár valóban közelebb kerültünk a békéhez, mindkét fél hangsúlyozta, hogy fenntartásai vannak. Donald Trump amerikai elnök azt szeretné elérni, hogy húsvétvasárnapra, tehát április 20-ra létrejöjjön a fegyverszünet, május 9-re, a győzelem napjára, a második világháború befejezésének nyolcvanadik évfordulójára pedig a béke.
Trump szeretne részt venni a győzelem napján Moszkvában rendezett ünnepségen, ahol így együtt lenne jelen a világ három vezetője: Trump, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök
– emelte ki Nógrádi György.
A helyzetet nehezíti, hogy az Európai Unió, illetve az úgynevezett „hajlandók koalíciója”, amelyben többek között Nagy-Britannia, Kanada és Norvégia is részt vesz, sorra tartja az olyan tanácskozásokat, ami az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatásról szól – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy Zelenszkij éppen most Párizsban tárgyal Macronnal a holnapi tárgyalás előkészítéséről.
Tehát látszik az, és ilyen ritkán volt a történelmében, hogy most Európa szembemegy az amerikaiakkal
– mutatott rá Nógrádi György.
Sok elképzelés van most az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban, az egyik európai forgatókönyv például az, hogy szeretnének a határvonalra különböző katonai erőket vinni. Az a határ viszont 1955 km hosszú, tehát legalább száz-kétszázezer katonát kellene odavinni.
Ha hármas váltással számolunk, ez 300-600 ezer katonát jelent
– hívta fel a figyelmet.
Hogy ezt kifizetné, azt lehetetlen megmondani
– vetette fel a tervvel kapcsolatos egyik problémát a sok közül. Egyelőre azonban még nem a béke, hanem a háború a valóság.
Ez egy felőrlő háború, ahol a kezdeményezés régóta átment az oroszok kezébe, mélységi csapások vannak. Fontos az, hogy a kurszki területen az ukránok ezer négyzetkilométert foglaltak el, jelenleg körülbelül 50 négyzetkilométer van a kezükön. A hadászati kezdeményezés a oroszoké, a harcászati mindkét félnél megvan, tehát nagyon érdekes a helyzet. A városi harcot kerülik az oroszok, mert a városi harchoz ötszörös támadó erő kell, ha a védelem kiépült, márpedig az ukrán városokban kiépült, akkor nyolcszoros támadó fölényre lenne szükség, tehát a városokat inkább megkerülik
– magyarázta Nógrádi György, hozzátéve: a kérdés most az, hogy a három fél közül ki akar békét, és a rövid válasz az, hogy az Egyesült Államok. Az oroszoknak minél tovább tart a háború, annál jobbak a pozícióik, az ukránok pedig abból indulnak ki, hogy minél tovább tart a háború, annál több pénz jön Ukrajnába, annak egy részét pedig el lehet lopni.
Tehát igazából ma az amerikaiak érdekeltek a gyors békében, az oroszok nem fognak velük szembemenni, az ukránok viszont bíznak az európai támogatásban
– foglalta össze Nógrádi György.
Forgatókönyvekben jelenleg nem érdemes gondolkodni, mert vannak olyan információk, amelyekkel az amerikai, az orosz és az ukrán vezetésen kívül senki sem rendelkezik
– vélekedett.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ukránok előálltak két új követeléssel. Ezek közül az egyik a gyerekek visszatérése Ukrajnába, a másik pedig a teljes fogolycsere. Utóbbira egyrészt azért van szükség, mert teljesen kifogytak az élőerőből, másrészt mert sokkal több ukrán van fogságban, mint orosz
– magyarázta.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
