Az, hogy Donald Trump felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott támogatást, az elmúlt napok történéseinek fényében aligha ért bárkit meglepetésként. Érdekesebb, hogy milyen hatással lehet a döntés Ukrajnára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, erről kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt.

Néhány nappal ezelőtt az Ovális Irodában olyan mértékben összeveszett Zelenszkij az amerikai legfelsőbb vezetéssel, közte az elnökkel és az alelnökkel, hogy ettől kezdve a két fél kapcsolata időlegesen megszakadt
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár és Keir Starmer brit miniszterelnök is igyekezett csitítani az indulatokat a pénteki washingtoni botrány után.
Az összes európai elemző, és aláhúznám: az összes azt mondta, hogy az Egyesült Államok nélkül Ukrajna maximum ez év nyaráig tudja a háborút folytatni
– hívta fel a figyelmet Nógrádi György.
A spanyol lapok ma kiemelték, hogy néhány hónapnyi tartaléka van Ukrajnának. Amerikai fegyverek, amerikai hírszerző eszközök, amerikai pénz nélkül a háborút elveszti
– tette hozzá.
Most abban maradtak, hogy európai támogatást kap, ennek forrása, és ez nagyon lényeges, a befagyasztott, nyugat-európai bankokban és pénzintézetekben lévő orosz vagyon kamata
– emelte ki Nógrádi György, hozzátéve, hogy a lengyelek (és csak ők) egyenesen azt javasolták, hogy magából a befagyasztott orosz vagyonból támogassák Ukrajnát, ezt azonban a nyugati politikusok nem merik megtenni.
A szakértő szerint a vasárnapra összehívott londoni találkozó több szempontból érdekes volt. Bár elvben uniós tanácskozás volt, egy olyan országban került rá sor, amely nem tagja az EU-nak. Az összesen tizenhét résztvevő közül pedig Kanada, Nagy-Britannia és Törökország nem tagja az Európai Uniónak, Mark Rutte a NATO-főtitkáraként, Ursula von der Leyen pedig az Európai Bizottság elnökeként volt jelen, vagyis összesen tizenkét EU-tagállam kapott meghívást a huszonhétből.
Az oroszok már bejelentették, hogy nem fogadják el NATO-csapatok megjelenését a háború után az orosz–ukrán határon.
Gyakorlatilag jelenleg a vita azon folyik, hogy ha csapatokat küldenek, ha ez szükséges, akkor ezeket a Európai Unió vagy az ENSZ irányítsa-e. Nyilván az orosz álláspont az lesz, ha csapatok mennek oda, akkor azokat az ENSZ irányítsa. Már jelentkezett is Brazília és Kína, hogy hajlandó lenne csapatokat küldeni. Az orosz álláspont az, hogy NATO-csapatok nem mehetnek
– mutatott rá a szakértő.