A svéd migrációs hivatal állampolgársági ügyeinek kezeléséről szóló jelentésből kiderült, hogy tavaly csaknem 22 ezer olyan migráns kapott svéd állampolgárságot, akinek személyazonosságát az ügynökség valójában nem tudta igazolni.

Fotó: AFP
Összesen egyébként 65 591 ember vált svéd állampolgárrá.
A jelentés azt is megállapítja, hogy az ügyintézőknek kihívást jelent annak megállapítása, hogy egy kérelmezőnek adható-e – és ha igen, mikor – felmentés a személyazonosság igazolásának követelménye alól. Az is kiderül, hogy a bevándorlók tartózkodási helyének megítélése bizonyos mértékig bizonytalan információkon alapul – hívta fel rá a figyelmet a Samnytt svéd hírportál.
Azok azonban, akiknek nincs érvényes személyazonossági okmányuk, közeli hozzátartozóval igazolhatják személyazonosságukat, ami állítólag biztonságos.
A migránsok többsége azonban – akikről a migrációs ügynökségnek fogalma sincs, hogy kik – a svéd állampolgárságot az alapján kapták meg, hogy valószínűsítették, hogy a megadott személyazonosságuk helyes, és hogy már régóta Svédországban élnek.
Úgy osztogatják a svéd állampolgárságot, mint a cukrot
Svédország 2025 januárjában mintegy 6000, februárban pedig hasonló számú állampolgárságot osztott már ki, a migrációs hivatalnál pedig még több mint 87 ezer nyitott ügy van. Johan Forssell migrációs miniszter a tömeges honosításokkal kapcsolatos kritikákra reagálva azt mondta: nem érti, miért jelent problémát, hogy a migránsok Svédországba mennek és állampolgárságot szereznek.
Valóban probléma, hogy az emberek állampolgárságot kapnak?
– kérdezte a miniszter a Fokusnak adott februári interjújában.
A migrációs hivatal 2024-re vonatkozó listáján az új svéd állampolgárok hazájaként olyan megjelölések is szerepelnek, mint az „ismeretlen” és a „vizsgálat alatt”, de sok hontalan is.
Borítókép: Illusztráció. Bevándorlók Svédországban (Fotó: AFP)