Tizenöt évnyi polgárháború után Szíria vezetése új jogi alapokra helyezte az ország működését. Az új alkotmány, amelyet Ahmed Huszejn es-Sar ideiglenes elnök írt alá, egy iszlamista rendszer alapjait fekteti le, amelyben az iszlám jogrend, a saría válik a törvénykezés legfőbb forrásává. A dokumentum hangsúlyozza a vallás szerepét az állam működésében, és kimondja, hogy az elnök csak muzulmán lehet, valamint jelentős hatalmat biztosít az ideiglenes vezető számára.
Fotó: AFP
Bár a HTS uralma alatt kidolgozott alkotmányt hivatalosan „átmenetinek” nevezik, a szakértők szerint hosszú évekre meghatározhatja az ország politikai jövőjét. Ahmed Huszejn es-Sar kijelentette, hogy az új rendszer célja a stabilitás megteremtése, ám a kisebbségi csoportok, valamint a nemzetközi közösség attól tartanak, hogy az új politikai berendezkedés nem biztosít kellő védelmet az etnikai és vallási kisebbségeknek.
Az új szíriai alkotmány tartalma és hatása
A HTS által irányított bizottság által kidolgozott alkotmány rögzíti, hogy az ország államformája iszlamista alapú marad az átmeneti időszak alatt. A dokumentum szerint a végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatási hatalmat elválasztják egymástól, de az elnök meghatározó szereppel bír a törvényhozó testület kiválasztásában.
A szöveg garantál bizonyos alapvető szabadságjogokat, így a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, de szigorúan tilt minden olyan megnyilvánulást, amely dicsőíti a korábbi Aszad-rezsimet. Az új rendszer különleges hangsúlyt fektet az iszlám vallási elvek érvényesítésére, és kimondja, hogy a jogalkotás elsődleges forrása a saría.
A vallási kisebbségek számára különösen aggasztó, hogy az alkotmány megengedi az iszlám bíróságok (saríabíróságok) független működését, amely azt jelentheti, hogy a szunnita iszlamista elvek érvényesülhetnek minden állampolgár esetében. Ahmed Huszejn es-Sar elnök egy BBC-nek adott interjúban kijelentette, hogy például az alkoholfogyasztás betiltásáról a vallási jogszolgáltatás fog dönteni, amelyet az állam nem befolyásolhat.
A kisebbségek és a nemzetközi reakciók
Az új politikai rendszer kihívásai nemcsak belpolitikai szinten jelentkeznek, hanem nemzetközi színtéren is. A kisebbségi közösségek – különösen az alaviták, keresztények, drúzok és kurdok – attól tartanak, hogy az új vezetés nem biztosít nekik megfelelő védelmet. Az elmúlt hetekben több jelentés is érkezett az alaviták elleni megtorló akciókról, amelyeket szunnita milíciák követtek el.
A Syrian Observatory for Human Rights (SOHR) szerint több mint 1500 embert öltek meg egy háromnapos vérengzés során, amely a március 6–8. közötti időszakban zajlott. A jelentések szerint sok áldozatot otthonaikban támadtak meg, míg másokat dróntámadások értek. Az esetek hatalmas felháborodást váltottak ki, és az ENSZ emberi jogi szervezetei vizsgálatot sürgetnek.
A nemzetközi közösség is reagált az új alkotmány bevezetésére. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington továbbra is figyelemmel követi a fejleményeket, és egyelőre fenntartja a korábbi Aszad-rezsimre kivetett szankciókat. Az Európai Unió szintén óvatosan áll a kérdéshez, és hangsúlyozza, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a Nyugat bármilyen támogatást nyújtson az új szíriai vezetésnek.
A kurdokkal kötött megállapodás és az izraeli csapás
Az új szíriai kormány igyekszik politikai lépésekkel stabilizálni a helyzetet, ennek részeként hétfőn megállapodást kötöttek az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF).
Az egyezség szerint a kurd milícia hivatalosan is beolvad a szíriai fegyveres erőkbe, és az új alkotmány garantálja a kurdoknak, hogy őshonos szíriai népcsoportként ismerik el őket.
Mindeközben Szíria új vezetése további kihívásokkal szembesül. Csütörtökön izraeli légicsapás érte Damaszkusz egyik külvárosát, amelyben három ember megsebesült. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a támadás egy palesztin Iszlám Dzsihád parancsnoki központ ellen irányult, amely az ország területén működött.
Borítókép: Ahmed Huszejn es-Sar (Fotó: AFP)
