Ferenc pápa halála előtt, egyik utolsó intézkedéseként jóváhagyta az első lépést Antoni Gaudí katalán építész boldoggá avatása felé. A szentatya a múlt héten hivatalosan is elismerte a barcelonai Szent Család-templom (Sagrada Familia) világhírű tervezőjének hősies erényeit, ami az első lépés a szentté avatás hosszú folyamatában.
Fotó: AFP
A döntéssel Gaudí megkapta a „Isten tiszteletre méltó szolgája” címet.
Az idő az én ügyfelem
– mondta egyszer a művész, és úgy tűnik, hogy az idő valóban neki dolgozik. Az őt szentté avatni kívánó kezdeményezés ugyanis 1992-ben indult el, majd jóval később, 2000-ben kapott vatikáni jóváhagyást.
Az elmúlt több mint két évtizedben feldolgozták az életével és munkásságával kapcsolatos legfontosabb anyagokat, és most jutottak el az első hivatalos lépésig. Ezt követően a boldoggá avatáshoz egy igazolt csodára lesz szükség, míg a szentté avatás feltétele egy második csoda.
Antoni Gaudí 1852-ben született a katalóniai Reus városában, de élete jelentős részét Barcelonában töltötte, ahol a katalán modernizmus egyik legnagyobb alakjaként vált ismertté.
Munkásságát mély katolikus hite hatotta át, élete második felét pedig teljesen a Sagrada Familia építésének szentelte, amit egyfajta „isteni küldetésként” élt meg.
Utolsó éveiben aszkétaként élt, napjait imával és munkával töltötte. Végül 1926. június 10-én, miközben a napi gyónására tartott, elütötte egy villamos, és három nappal később elhunyt. Halála után vatikáni engedéllyel a Sagrada Familia kriptájában temették el, ahol ma is zarándokok ezrei róják le tiszteletüket.
A spanyol és katalán közvélemény Gaudít nemcsak építészként, hanem spirituális példaképként is tiszteli.
Művei, mint a Casa Batlló, a Casa Milà vagy a Güell park nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem mély vallási szimbolikával is bírnak, amelyek sok más művész számára jelentenek inspirációt.
A Vatikán döntése nagy örömmel töltötte el a Sagrada Familia plébánosát. Josep Maria Turull kijelentette:
azzal, hogy a szentatya tiszteletre méltónak nyilvánította Gaudít, lehetővé tette, hogy az emberek a katalán örökségét ne csak művészi, hanem spirituális szempontból is megismerjék és megszeressék.
Kiemelte azt is, hogy Gaudí a bazilika kapcsán végzett munkája révén vált igazán az egyház emberévé. Turull szerint nem zárható ki, hogy 2026-ban, az építész halálának századik évfordulóján sor kerülhet a boldoggá avatásra is. Ugyanebben az évben tervezik átadni élete főművét, a Sagrada Familiát is.
A 2010-ben bazilika rangot kapott Sagrada Familia építése 1882-ben kezdődött el, de Gaudí halála óta nem sikerült befejezni, amelynek sokan spirituális jelentőséget tulajdonítanak.
Az építmény, amelyet Isten dicsőségére és hite mély megélésére szánt, mintha a mai napig magában hordozná a keresztény hit és a művészet határait feszegető szellemiségét.
Az építkezés állandó megakadása, a befejezés rendszeres elhalasztása, a munkafolyamat fejezetekre bontása és késlekedése a hit, a türelem és az emberi kitartás szimbólumává vált az elmúlt évtizedek során.
Egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy talán sosem válik teljesen befejezetté, ami az örökkévalóságra és a vallásos törekvésekre emlékeztethet, amelyek soha nem érnek véget, hisz a hívők számára a hit és az isteni szeretet folyamatosan fejlődő, mindig új távlatokat kereső valóság. A Sagrada Familia egyfajta metafora arra, hogy Isten műveinek befejezése túlmutat az emberi élet keretein, és az igazi befejezés csak a túlvilágon, az örök életben érkezhet el.
Borítókép: A Sagrada Familia (Fotó: AFP)
