Morten Messerschmidt, a Dán Néppárt elnöke szenvedélyes beszédet mondott a CPAC Hungary közönsége előtt, amelyben hangsúlyozta, hogy a konzervativizmus lényege nem valamiféle merev politikai ideológia, hanem az élet szeretetén alapuló, örökséget védő attitűd.
Úgy fogalmazott:
A konzervativizmus nem egy ideológia. Ez pontosan az elutasítása az egy ideológiának.
Szerinte a konzervatív ember békét, biztonságot és közösséget akar, nem pedig forradalmat és társadalmi kísérleteket. A dán jobboldali politikus a beszédét azzal indította, hogy nagy örömmel tért vissza Budapestre, barátok és szövetségesek körébe. Felvezetésként azt mondta, hogy arra kértek tőle választ, hogy mi is a konzervativizmus lényege, de erre szerinte éppen az a válasz, hogy ilyen „ideológia” nincs. A konzervatív gondolkodás lényege éppen az ideológiák elutasítása – azé a rendszereké, amelyek radikálisan új világot akarnak létrehozni.
A liberalizmus fel akar szabadítani az állam vagy az identitás korlátai alól. A szocializmus az osztályuralom alól. De a konzervativizmus nem ilyen. Ez egy életforma
– mondta. Messerschmidt szerint a konzervatív ember szereti a családját, a hazáját, a hagyományait, és nem földi paradicsomot akar építeni, hanem békében élni azokkal, akiket szeret, azokban az országokban, amelyeket szeret.
Nem akarunk forradalmat. Szolgálni akarunk.
A beszéd során elhatárolódott a baloldali ideológiai törekvésektől is, különösen azoktól, amelyek a gyermekeket célzó radikális kísérletek formájában jelennek meg. Elutasította a genderideológiát, a kommunizmus relativizálását és az iszlám fundamentalizmus városi térnyerését is. Úgy vélte, hogy az emberek túlnyomó többsége a normalitás, a család és a közösségi élet mellett áll – még ha a hangadó elit ezt igyekszik is elnyomni.
Messerschmidt ezután éles kontrasztot vont Nyugat-Európa hanyatlása és Kelet-Közép-Európa reménykeltő ellenállása között. Felidézte gyerekkora Dániáját, ahol még nem volt jelen a muszlim fundamentalizmus, nem léteztek mecsetek, nem zaklatták a zsidó polgárokat és lányokat bandák az utcán, és a tanárokat még tisztelet övezte. Szerinte ez az időszak mára sok helyen eltűnt, de úgy véli, nem végérvényesen.
Az európaiak többsége ma is tudja, mit jelent a jó élet. A család, a közösség, a béke, a hagyomány – ezek nem múltbéli fogalmak, hanem eleven igazságok
– hangsúlyozta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a baloldali elit igyekszik ellehetetleníteni ezekről az értékekről való beszédet, és emberi jogi, nemzetközi jogi hivatkozásokkal próbálja elrejteni ideológiai céljait. Messerschmidt szerint ezek a jogi formák csak akkor érvényesek, ha az európai népek beleegyeznek – mivel a szuverenitás forrása továbbra is a nép.
Éles szavakkal bírálta az Európai Unió intézményrendszerét, amely szerinte meg nem választott bírákon és bürokratákon keresztül írja felül a demokratikus akaratot és veszi ki a nemzeti döntéshozatalból a család, a migráció vagy az identitás kérdéseit.
Ez nem a démosz, hanem a türannosz uralma
– jelentette ki. Messerschmidt úgy látja, a liberális–szocialista projekt a jogállamiság burkában próbálja átformálni a nemzeteket, miközben épp ezzel torzítja el az európai szellemet. Felidézte, hogy Európa a vesztfáliai békével indult el a sokszínű, identitásokban gazdag közösségek útján – nem úgy, mint most, amikor egy erkölcstelen elit uniformizálni akarja a kontinenst.
A beszéd végén reménykeltő üzenetet fogalmazott meg. Szerinte Európa népei ébredeznek, kezdik felismerni, hogy a jogaikat elvették tőlük, és egyre többen akarják visszaszerezni őket. A konzervativizmust ebben a küzdelemben az egyetlen valódi alternatívának nevezte, amely képes helyreállítani a szabadságot, a normalitást és a nemzeti szuverenitást.
Vegyük vissza azt, amit elloptak tőlünk – vegyük vissza országainkat, vegyük vissza a jövőnket együtt!
– zárta beszédét a dán patrióta vezető.
Borítókép: CPAC Hungary (Fotó: Csudai Sándor)
