„Ha ti vagytok a jobboldali »szélsőségesek«, akkor jó társaságba kerültem” – kezdte beszédét Dave Rubin a CPAC Hungary színpadán, világossá téve: büszke arra, hogy a magyar patrióták oldalán szólalhat fel. Az amerikai közéleti kommentátor szerint a szólásszabadság világszerte veszélybe került, és miközben a nyugati világ saját kultúráját adja fel, Magyarország egyre inkább az ellenállás és a szabadság védelmének központjává válik.

Fotó: Csudai Sándor
Szólásszabadság vs. média-terrorizmus
Rubin beszédének központi eleme a szólásszabadság védelme volt, amely szerinte mára a nyugati világ egyik legnagyobb harcává vált. Úgy véli, hogy a politikai korrektség, a cenzúra és a médiamanipuláció miatt egyre nehezebb szabadon beszélni az embereket érintő legfontosabb kérdésekről.
A világon mindenhol látjuk, hogy ha valaki megoszt egy mémet vagy véleményt mond a kormány ellen, megjelenik nála a rendőrség
– figyelmeztetett. A szólásszabadság elleni támadások Rubin szerint alapjaiban kérdőjelezik meg a nyugati civilizáció eszméit.
Magyarország példát mutat
Rubin külön kiemelte Magyarország szerepét ebben a globális küzdelemben. Azt mondta: bár hazánk egy viszonylag kis ország, mégis „Európa szabadságának epicentrumává” vált.
Az emberek itt rendben élnek, a családok biztonságban vannak. Ez tragédia lenne, ha megváltozna
– fogalmazott. Rubin dicsérte a magyar kormány következetes hozzáállását a határvédelemhez, valamint azt, hogy az ország nyíltan vállalja szuverenista álláspontját.
A woke-ideológia és az emlékezetvesztés
Rubin szerint a nyugati világban már olyan szinten eltorzult a közbeszéd, hogy az emberek elfelejtették, miért is fontosak a hagyományos értékek. A woke-kultúra és a progresszív ideológia következményeiről így fogalmazott:
Már ott tartunk, hogy a barbárok ott állnak a kapuknál, és az a vita tárgya, milyen néven szólíthatjuk őket.
Ez – Rubin szerint – már nem egyszerű kulturális kérdés, hanem a szabadság, a rend és a közösségek védelmének kérdése. Az amerikai influenszer szerint világossá vált, hogy a nyugati világ szuverenista mozgalmai ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek: bevándorlási válság, médiacenzúra, gazdasági nehézségek. Az internet és a globális információáramlás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ezek a mozgalmak összekapcsolódjanak.
Ugyanazok az ügyek, ugyanazok a harcok. Ami Magyarországon történik, összefügg azzal, ami Amerikában, Kanadában vagy Ausztráliában történik.
Beszédét azzal zárta, hogy Orbán Viktor, Orbán Balázs és Donald Trump egyaránt ugyanazért az eszméért harcolnak: a nemzeti szuverenitásért, a szabadságért, a hitért és a kultúráért.
A magyar példa bizonyítja: lehet másként is vezetni egy országot
Orbán Balázs szerint Magyarország nem a világot akarja megmenteni, hanem saját hazáját szeretné megvédeni – és ez elég ahhoz, hogy inspiráció legyen más nemzetek számára is. Dave Rubin amerikai kommentátorral folytatott beszélgetésében a CPAC Hungary színpadán beszélt a globalizációról, a média lejáratókampányairól és arról, miért fontos a demokrácia gyakorlati tartalmának megőrzése Európában.
A globalizáció következményei elérnek mindenkit
Dave Rubin szerint a világ ma már olyan szinten összekapcsolt, hogy az Egyesült Államokban hozott rossz döntések hatása Magyarországon is érezhető. Orbán Balázs ezzel egyetértett, és hangsúlyozta:
A mi munkánk nem a világ megmentése, hanem a hazánk megvédése.
A politikai igazgató emlékeztetett arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktusok közvetlen hatással legyenek a magyar emberek életére. Ma viszont a migrációs válság vagy a külpolitikai hibák konkrét veszélyt jelentenek a határokon.
A médiáról: a narratíva monopóliumát megtörték
Rubin arról kérdezte Orbán Balázst, hogyan lehet kezelni a nyugati média folyamatos lejáratókampányait. A válasz szerint a magyarok sokáig kiszolgáltatottak voltak az egyoldalú nemzetközi médiának, különösen nyelvi elszigeteltségük miatt. Azonban – tette hozzá – a Trump-korszak és a migrációs válság rádöbbentette az embereket, hogy
a liberális média hazudik, és mindenkit támad, aki útban van nekik – így Magyarországot is.
Orbán Balázs szerint az alternatív média megerősödése és a helyszíni tapasztalatok eloszlatták a hazugságokat.
Magyarország nem diktatúra, hanem egy normális ország, ahol jog, biztonság és gazdasági lehetőség van
– tette hozzá Rubin.
A normalitás érték lett
A beszélgetés során többször is felmerült az a gondolat, hogy ma már a „normalitás” is radikálisnak számít a progresszív világban. Rubin úgy fogalmazott:
Olyan világban élünk, ahol a logikus és normális gondolkodás már önmagában érték.
Orbán Balázs hozzátette, hogy a valódi demokrácia nem elvont eszme, hanem gyakorlati kérdés – arról szól, hogy a kormány a népért dolgozik, és nem ellene. Szerinte ezt a felfogást kellene helyreállítani Nyugat-Európában is, különben a nyugati világ leszakad a fejlődésben.
A jól működő rendszert is meg kell védeni
A beszélgetés során Rubin rákérdezett, hogyan lehet választási kampányt építeni arra, hogy „a dolgok most épp jól mennek” – ez ugyanis nem mindig meggyőző. Orbán Balázs szerint a kampány nehézsége nem a kommunikációban rejlik, hanem abban, hogy
a brüsszeli vezetés továbbra is rossz döntéseket hoz, és újabb káros terveket készít elő: háborúpárti, gazdaságromboló, energiapolitikailag kártékony intézkedéseket.
Épp ezért – tette hozzá – a magyar modell, amely a stabilitáson, biztonságon és szuverenitáson alapul, nemcsak követendő példa, hanem megvédendő érték is.
Brüsszel politikai nyomásgyakorlása: büntetés a határvédelemért
Orbán Balázs szerint nem csupán politikai támadások érik Magyarországot, hanem immár aktív beavatkozás is zajlik az ország belügyeibe.
Kampányolnak az ellenfeleink mellett, szeretnék megdönteni a kormányt, és egy olyan kormányt akarnak, ami kivitelezi az ő döntéseiket. Ez igazi veszély.
Kiemelte, hogy az Európai Unió naponta egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra a határvédelem miatt – csak azért, mert hazánk nem engedi be az illegális migránsokat.
Ez a legantidemokratikusabb, legkorruptabb döntés, amit valaha hozott az EU
– jelentette ki, hozzátéve: ez nemcsak politikai kérdés, hanem nemzeti szuverenitás kérdése is.
Orbán Balázs szerint épp ezért van szükség „a brüsszeli gondolkodásmód lebontására” és a konzervatív erők egyesítésére Európában.
A béke esélye: Trump szerepe a háború lezárásában
Dave Rubin arról is kérdezte Orbán Balázst, milyen elvárásaik vannak az Egyesült Államok új vezetésével szemben, különösen Donald Trump békekezdeményezését illetően. A válasz egyértelmű volt:
A miniszterelnököm békemissziót kezdett, elment Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, Washingtonba… és találkozott Donald Trumppal is.
Orbán Balázs szerint ma már reális esély van arra, hogy közvetlen egyeztetések induljanak a háborúzó felek között.
Donald Trump az, aki ezt lehetségessé tette.
Bár nincsenek konkrét elvárásaik,
imádkozunk azért, hogy sikerre vigye, mert ha ő véget vet a háborúnak, az az egész európai kontinens győzelme lesz.
Optimizmus és történelmi küldetéstudat
A beszélgetés végén Rubin azt kérdezte: optimista-e Orbán Balázs a jövőt illetően. A válasz személyes és határozott volt:
Elvesztettük a 20. századot, de azt hiszem, elég jó esélyünk van arra, hogy a 21. századnak a győztesei legyünk.
A politikai igazgató szerint ehhez bátor vezetésre, közösségre és világos vízióra van szükség. Amennyiben ez megvan, akkor – mint mondta – „nagyon könnyű lesz”.
Borítókép: CPAC Hungary (Fotó: Csudai Sándor)