A Chicagói Egyetem neves professzora, John Mearsheimer a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) kérdésére kijelentette: ha ő lett volna Oroszország vezetője, már korábban megtámadta volna Ukrajnát. A politológus szerint a háború kiváltó oka nem Moszkva terjeszkedési szándéka, hanem az a nyugati döntéssorozat, amely Ukrajna NATO-integrációját erőltette annak ellenére, hogy Oroszország ezt már 2008 óta vörös vonalként jelezte.
(Fotó: AFP)
Putyin világosan megmondta 2008 áprilisa óta, amikor a NATO bejelentette, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, hogy ezt egzisztenciális fenyegetésnek tartja
– hangsúlyozta Mearsheimer. Az orosz elnök szerinte következetesen stratégiai szempontból cselekedett, ahogy az Egyesült Államok is tette volna a kubai rakétaválság idején.
Ukrajna felfegyverzése döntötte el a sorsát
A politológus úgy véli, a Nyugat provokálta ki az inváziót azzal, hogy a 2014-es krími válság után elkezdte fegyverekkel és kiképzéssel támogatni Ukrajnát, amely így egyfajta „de facto NATO-tagállammá” vált – még ha hivatalosan nem is csatlakozott a szövetséghez.
A háborúra való felkészítés nyilvánvaló volt, és ez tette szükségessé Oroszország részéről a megelőző támadást
– fogalmazott Mearsheimer, aki szerint ez egy klasszikus preventív háború. A professzor kiemelte: Putyin nem hazudott, amikor azt mondta, hogy Ukrajna NATO-tagságát nem fogja eltűrni.
A végén azt mondta: inkább elpusztítom Ukrajnát, minthogy belépjen a NATO-ba. Ezt komolyan kellett volna venni
– fogalmazott. A nyugati vezetők szerinte egyszerűen nem hittek neki, sem az európaiak, sem az amerikaiak, sem maguk az ukránok.
Ukrajna csak súlyos engedményekkel érhetne el békét
Az interjúban Mearsheimer három olyan orosz követelést nevezett meg, amelyek elfogadása nélkül semmilyen békemegállapodás nem képzelhető el. Az első: Ukrajna semleges ország legyen, vagyis ne legyen NATO-tag, és ne kapjon biztonsági garanciákat a Nyugattól. A második: Kijevnek el kell ismernie, hogy elvesztette a Krímet és a négy keleti megyét, amelyeket Oroszország már hivatalosan is annektált. A harmadik: az ukrán haderőnek jelentősen le kellene épülnie. Ezeket a feltételeket azonban Mearsheimer szerint sem Ukrajna, sem Európa nem hajlandó elfogadni.
Ha el akarjuk érni a békét, akkor ezekre a követelésekre igent kell mondani. De ezt senki sem fogja megtenni
– mondta. Hozzátette: Trump talán hajlana a megállapodásra, de egyedül nem tudná keresztülvinni, mert az amerikai politika nagy része Európa és Ukrajna pártján áll. Mearsheimer tragikus jövőt vázolt fel: szerinte nincs reális esély békekötésre, és a háború hosszú távon befagyott konfliktussá válik.
Remélem, hogy tévedek, de szerintem szinte lehetetlen, hogy értelmes békemegállapodás szülessen. A háború a harctéren fog eldőlni, és befagyott konfliktus lesz belőle
– nyilatkozta az NZZ-nek. A politológus szerint a jelenlegi nyugati stratégia csak súlyosbítja a helyzetet.
A következmény az, hogy még több ukrán hal meg, és Ukrajna még több területet veszít el
– figyelmeztetett. Úgy véli, ha az ő megközelítését követnék, akkor a háború most véget érhetne, és kevesebb áldozattal járna. A nyugati vezetők azonban továbbra is a konfliktus elhúzásában érdekeltek – állította.
Európa biztonságát sem garantálja már a Nyugat
Mearsheimer nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa jövőjét is borúsan látja. Szerinte az Egyesült Államok egyre kevésbé akar európai szerepvállalást.
Trump ki akar vonulni Európából, nemcsak Ukrajnából
– jelentette ki, hozzátéve: ez nem látványos kivonulás lesz, hanem fokozatos visszahúzódás, ami a NATO eljelentéktelenedéséhez és az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséhez vezet majd. Az amerikai visszahúzódással együtt „centrifugális erők” indulnak el Európában, és a kontinens országai között egyre nehezebb lesz az egységes fellépés. A politikai elemző szerint a transzatlanti kapcsolat törékeny, és ha jobboldali pártok kerülnek hatalomra Európában, azok szimpatizálhatnak Oroszországgal is, ami tovább mélyítheti a szakadékot.
Borítókép: John Mearsheimer (Fotó: AFP)
