Sorkatonaság és fegyverkezés Európában

A háborús pszichózis erősítésének sok eleme van, ezek közül az egyik az európai, illetve a nemzeti sorkatonaság visszaállítása, illetve a társadalom háborúskodásra való felkészítése és a fegyverkezés.

Az Európai Unió Békefenntartó Missziójának (EUFOR) laktanyája Szarajevóban Fotó: Denis Zuberi Forrás: Anadolu/AFP

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, korábbi észt miniszterelnök (Fotó: AFP/John Thys)

Svédország: Svédország már 2017-ben, a Krím félsziget orosz megszállása után visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot (nemi alapon semleges formában). 2023-ban a svéd kormány bejelentette, hogy a NATO-csatlakozás küszöbén tovább növelik a kiképzett sorkatonák számát: a tervek szerint 2030-ig évente kb. 10 ezer főt hívnak be alapkiképzésre, 2032-re pedig akár 12 ezer főt is, ami a 2022-es szint dupláját jelenti​. A svéd védelmi bizottság 2024-es jelentése is javasolta a sorköteles állomány bővítését a megnövekedett fenyegetés miatt​.

Svédország nemrég azt is bejelentette, hogy 2030-ig a GDP-je 3,5 százalékát költi védelmi kiadásokra.2035-ig körülbelül 300 milliárd svéd korona (nagyjából 30 milliárd dollár) hitelt vesz fel az újrafegyverkezés finanszírozására.

Dánia: Dánia korlátozott sorkötelezettséget tartott fenn eddig is (egy rövid, 4 hónapos szolgálatra hívtak be évente néhány ezer fiatal férfit, sorsolásos rendszerben).Az ukrajnai háború hatására azonban Dánia bővíteni kívánja a sorkatonai rendszert, mind létszám, mind időtartam tekintetében. Emellett a szolgálati idő meghosszabbítását is fontolgatják a megnövekedett feladatok miatt​. 2026 január elsejétől a nőknek is kötelező sorkatonai szolgálatot rendelt el a kormány.

Lengyelország:  2022 márciusában életbe lépett egy új honvédelmi törvény, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét: a jelentkező fiatalok egyéves kiképzésen vehetnek részt, ez idő alatt kb. 1000 eurónak megfelelő havi zsoldot kapnak, majd a program végén dönthetnek, hogy hivatásosnak állnak-e​. Varsó minden felnőtt férfit katonai kiképzésben részesítene és nagy létszámú tartalékos bázist építene fel a lengyel kormány. A háborúpárti Donald Tusk és Lengyelország katonai vezetői közelgő orosz támadással riogatnak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2025. március 22-én meglátogatja a lengyel határőrség katonáit (Fotó: NurPhoto/AFP/Aleksander Kalka)

Németországban az orosz-ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. Carsten Linnemann, az ellenzéki CDU frakcióvezető-helyettese már 2022 márciusában kijelentette, hogy a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése „igazán jót tenne” a német társadalomnak. A 2024 elején tartott CDU pártkongresszus egy olyan alapelveket rögzítő dokumentumot fogadott el, amely szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható sorköteles tartalékot kell képeznie​.

Németországban Boris Pistorius már többször is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. A védelmi miniszter május 27-én bemutatta a terveit pártja elnökségének. Ezek azonban valószínűleg nem kizárólag az önkéntes szolgálatra épülnek, mint ahogyan arról az első hírek szóltak, írta a Kreiszeitung.

Mindeközben az ország gigantikus fegyverkezésnek néz elébe: március elején a két, jövendőbeli kormánypárt a CDU és az SPD megegyezett egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról, a cél a hadsereg megújítása.

Hollandiában a hadkötelezettség jogilag továbbra is létezik ugyan (minden 17 éves fiú és lány kap egy értesítést a nyilvántartásba vételéről), de 1997 óta nem hívták be tényleges szolgálatra az állampolgárokat​. A háború hatására 2022-ben feléledt a vita: a védelmi minisztérium megerősítette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek, csupán információgyűjtés folyik más országok gyakorlatairól​. Tavaly ősszel arról is lehetett olvasni, hogy Hollandia 46 darab Leopard 2A8 típusú harckocsit vásárol Németországtól. Az ország 2011 óta nem rendelkezett saját harckocsikkal, de az ukrajnai háború nyomán a kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy 500 fős páncélos egységet, amelyre 2,5 milliárd eurót különít el. A légvédelmet is fejleszteni kívánják, amelyre szintén 2,5 milliárd eurót fordítanak. 

Egy fiatal katonakorú férfit egy orvosi bizottság vizsgál (Fotó: NurPhoto/AFP/Dominika Zarzycka)

Romániában 2007-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, ám a háború közvetlen szomszédságában lévő országként élénk vita kezdődött a védelmi kötelezettség újjáélesztéséről. 2022 nyarán a védelmi minisztérium beterjesztett egy törvénytervezetet, mely szükségállapot vagy háború esetére előírja, hogy a külföldön élő román állampolgároknak 15 napon belül haza kell térniük és jelentkezniük katonai szolgálatra.​A javaslatot végül 2023-ban el is fogadták, nem kis vitát kiváltva a külföldön élő románok körében. Emellett 2023-ban létrehoztak egy önkéntes tartalékos programot is: egy 4 hónapos önkéntes kiképzés lehetőségét, amelyet civil érdeklődők végezhetnek el, hogy tartalékos státuszt szerezzenek​.

Szlovákia 2006. január 1-től törölte el a sorkötelezettséget, és bár az ukrajnai konfliktus miatt itt is felmerült a védelmi képességek erősítése, a politikai vezetés nem kívánja visszahozni a kötelező szolgálatot. 2023–24-ben a szlovák kormány inkább a tartalékos rendszer reformjára és egy esetleges csendőrség (félkatonai belbiztonsági erő) felállítására koncentrált​.

Horvátország 2008-ban, EU-csatlakozására készülve függesztette fel a sorkatonaságot, ám a háború okozta regionális feszültségek nyomán újra napirendre került a kérdés. Ivan Anusic horvát védelmi miniszter 2024 augusztusában bejelentette, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot​. A tervek szerint egy viszonylag rövid, 2 hónapos alapkiképzésről van szó, amely minden 18 év körüli fiatal férfit érintene​.

Korábban lapunk is többször írt arról, hogy a kötelező európai sorkatonai szolgálat bevezetését szorgalmazó tervek alapján a fiatalokat akaratuk ellenére is sorkatonaságra kényszerítenék, melyet hol a védelmi képességek javításával, hol pedig az egységes Európa-tudat erősítésével magyaráznának, de az igazi ok a háborúzni kívánó Nyugat egyre fokozódó utánpótlásigénye lehet.

Látható: Európa országai hadi készülődésben vannak: ennek egyik jele a kötelező sorkatonai szolgálat, a másik a fegyverkezés ösztönzése, ami összevetve a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúval, és a többség háborúpárti álláspontjával nem túl szép képet fest a jövőről.

Borítókép: Az Európai Unió Békefenntartó Missziójának (EUFOR) laktanyája Szarajevóban (Fotó: Anadolu/AFP/Denis Zuberi)