Zelenszkij korrupciós botrányai megakasztják az uniós utat

Ukrajna működése az államiság látszatát kelti, amelyet csak a nyugati finanszírozás tart életben – áll az Alapjogokért Központ friss elemzésében. A kutatás szerint Zelenszkij és kormánya rendszerszintű korrupcióba keveredett, az ország jogállamisági mutatói pedig messze elmaradnak az Európai Unió csatlakozási követelményeitől.

Volodimir Zelenszkij, Ursula von der Leyen és António Costa Forrás: AFP

Zelenszkij és a korrupció hálója

Az elemzés szerint a korrupció rendszerszinten szövi át az ukrán állam működését, és Zelenszkij hatalomra kerülése sem hozott változást. Már 2019-ben, elnöki beiktatása után kiderült, hogy szűk baráti köre kulcsfontosságú pozíciókat szerzett az állami apparátusban. A Pandora-iratok pedig feltárták: offshore cégeken keresztül mintegy 40 millió dollár érkezett hozzájuk Ihor Kolomojszkij, a hírhedt oligarcha érdekeltségeiből.

A védelmi beszerzések területén is botrányok sora robbant ki. A jelentés emlékeztet: 2022-ben negyvenmillió dollárt sikkasztottak el, miközben a megvásárolt lőszert soha nem szállították le. 

A korrupció nem kímélte a vámhatóságokat sem: a rendszeres megvesztegetések miatt jelentős állami bevételek estek ki, miközben a vezetők meggazdagodtak. 2025 nyarán a parlament Zelenszkij támogatásával próbálta korlátozni a korrupcióellenes szervezetek függetlenségét, ám a társadalmi tiltakozás végül megakadályozta a kezdeményezést. Az Alapjogokért Központ elemzése különösen súlyosnak tartja az ukrán igazságszolgáltatás állapotát. 

2023-ban a Legfelsőbb Bíróság elnökét hárommillió dolláros vesztegetésen érték tetten, ami rámutatott a bírósági rendszer mélyen gyökerező korrupciójára.

A kutatás szerint nemcsak a korrupciós ügyek mutatják a rendszer gyengeségeit, hanem a szabadságjogok sorozatos megsértése is. A sajtó és a véleményszabadság korlátozása mellett vallási közösségeket tiltottak be, és politikai okokból gyakran alkalmaznak önkényes intézkedéseket.

A magyar közösség elleni jogsértések

A tanulmány kiemelten foglalkozik a kárpátaljai magyarság helyzetével, amely a háború alatt még inkább kiszolgáltatottá vált. Az ukrán állami szervek gyakran ellenségesen lépnek fel velük szemben: a közösséget jogkorlátozások, megfélemlítések és mindennapi diszkrimináció sújtja. 

Ez tovább erősíti azt a képet, hogy Ukrajna messze áll az uniós normák tiszteletben tartásától.

Az Alapjogokért Központ szerint Ukrajna államisága ma egyetlen tényezőn nyugszik: a nyugati pénzügyi támogatásokon. Az ország működésképtelensége, a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági hiányosságok alapján egyértelmű, hogy Zelenszkij és kormánya jelenleg alkalmatlan az uniós csatlakozásra.

A jelentés leszögezi: a gyorsított tagsági folyamat mesterséges és politikailag motivált, amelynek célja nem a valós reformok előmozdítása, hanem Brüsszel ideológiai céljainak kiszolgálása.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij, Ursula von der Leyen és António Costa (Fotó: AFP)