Csehország óriási nyereség a Patrióták számára

Alapjaiban írhatja át az európai erőviszonyokat, ha jól sikerül Andrej Babis kormányalakítása – hívta fel a figyelmet Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A szakértő szerint Csehország is ki akar maradni a háborús pszichózisból.

Andrej Babis Fotó: Anadolu via AFP

Csehországnak sem érdeke a teljes leválás az orosz energiahordozókról

Ami az energiapolitika kérdését illeti, a szakértő szerint Csehország hivatalosan levált már az orosz energiahordozókról, de ez valójában csak egy jól hangzó szemfényvesztés. Sok más országhoz hasonlóan Csehország is jelentős mennyiségben vásárol kőolajszármazékokat a magyar Moltól, ez pedig jelentős részben továbbra is orosz olajból készül.

Csehország új kormányának így aligha lesz érdeke idő előtt támogatni a teljes orosz leválást, hiszen az az egész térség energiabiztonságát veszélyeztetné. A térség destabilizálásának módja lehet tehát az orosz energiahordozók gyors kivezetése, amely óriási ellátási válságot idézne elő. Ennek fényében aligha véletlen, hogy a Tisza Párt beállt e mögé az őrült ötlet mögé

– szögezte le Dornfeld László.

Nem véletlenül látunk egyre több háborúellenes kormányt Európában. Az emberek egyszerűen belefáradtak a háborúba.

Gyors győzelmet, Oroszország összeomlását ígérték nekik. Ehelyett egy lassan őrlő, véres anyagháborúvá vált az összecsapás Oroszországban. Bár a nyugati sajtó igyekszik bemutatni, hogy ezzel milyen rosszul jártak az oroszok, valójában Európa talán még rosszabbul járt. Az emberek a mindennapjaikon érzik a háború gazdasági hatásait, például az inflációban vagy a magas energiaárakban. Az EU immáron 180 milliárd eurót költött a háborúra, de a beígért katonai győzelem sehol

– húzta a lá a szakértő.

Nem véletlenül erősödnek mindenhol a békepárti hangok, amelyek az értelmetlen vérontás mihamarabbi lezárását követelik. Furcsamód ebben a kérdésben egyetértés van a patrióta jobboldal és a szélsőbal között, tehát azt sem lehet mondani, hogy egyetlen politikai erő kisajátította volna a békepártiságot. Sokkal inkább az látszik, hogy a fősodratú globalista erők nem veszik észre vagy figyelembe az emberek az akaratát a döntéshozatalnál, ez pedig egyre nagyobb elégedetlenséget szül

– tette hozzá.

Ma már kényszeredetten a konfliktus lezárásól beszél mindenki még Brüsszelben is, habár eközben mindent elkövetnek a békefolyamat szabotálására, és mindent megtesznek a háború további folytatásáért. Erre egyébként nem a közvélemény változása szorította rá őket, hanem Donald Trump elnök ismételt színre lépése, akit sehogy se tudtak beletolni a háborúpárti politikába – emlékeztetett Dornfeld László.

Eközben a belső ellenzék is egyre erősödik, szerveződnek a békepárti erők az EU-n belül is. Mivel a brüsszeli háborúpártiak két tűz közé kerülnek, egyre nő a patrióták mozgástere is a kérdésben. Nem véletlenül dolgoznak tehát azon, hogy a lengyel példa alapján Magyarországon is egy háborúpárti, globalista fordulat álljon be, amelyre kijelölt emberük Magyar Péter

– világított rá a szakértő.

Azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet ez a Brüsszellel szembeni kritikus politika a közép-európai régió stabilitására nézve, Dornfeld László elmondta, hogy véleménye szerint ez egyfajta összekovácsoló erőt jelent. A térségünk az elmúlt évszázad rossz emlékű történelmével terhelt, de egy közös ügy, amelyért együtt lehet küzdeni, a háttérbe szorítja ezeket a kérdéseket. Ez tehát lehetőséget teremt arra, hogy az egyes patrióta érzelmű kormányzatok összehangolják a politikájukat – magyarázta.

Nem furcsa, hogy a történelmi sérelmeket csak akkor emlegetik fel a helyi globalista ügynökök, amikor egy ilyen együttműködés a célegyenesbe kerül? Brüsszel helyi bábjai ugyanis mindent megtesznek, hogy ezt a patrióta szövetséget megakadályozzák. A szoros összefogásban működő Kelet-Közép-Európa ugyanis nemcsak politika, de idővel akár gazdasági kihívója is lehet a brüsszeli erőközpontnak (elsősorban Lengyelország visszatérésével)

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Dornfeld László szerint szinte borítékolható, hogy a regionális együttműködések fontossága felerősödik. Ennek számos oka van, például az, hogy a brüsszeli központi vezetés egyre több mindent akar megkaparintani, ám eközben nem képes az újonnan megszerzett területeket jól irányítani. A tagállamok részéről tehát természetes önvédelmi mechanizmus, hogy megpróbálnak ellenállni.

Ehhez persze olyan vezetők kellenek, akik nem lemondani akarnak »egy kis szuverenitásról«, hanem megőrizni azt

– összegzett az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Borítókép: Andrej Babis (Fotó: Anadolu/AFP)