Botrányos beismerés: így játszaná ki Magyarország vétóját Ukrajna és az EU

2025 decemberében, a Lvivben tartott uniós csúcstalálkozón Ukrajna és az EU elindította azt a „B tervet”, amely lehetővé teszi Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását akkor is, ha egyes tagállamok – nevezetesen Magyarország – blokkolják a hivatalos tárgyalásokat – mondta Tarasz Kacska. A Lviv-formátumnak nevezett terv nem megkerüli, hanem kiiktatja a magyar vétót. Ukrajna integrációs miniszterelnök-helyettese részletesen elmondta, mi mindenre képes az Európai Unió az ukrán uniós csatlakozásért.

Tarasz Kacska Fotó: MAXYM MARUSENKO Forrás: NurPhoto

A „Lvivi formátum” – Ukrajna és az EU összejátszik a magyar vétó megkerülésében

Az interjúban arról is szó esett, hogy decemberben a Lvivben tartott informális EU-miniszteri csúcstalálkozón Ukrajna és az Európai Unió bejelentette a „B terv” elindítását az EU-csatlakozás felé vezető úton, „anélkül, hogy megvárnák Orbán vétójának feloldását”. 

Ez egy új lépés az Európai Unió részéről. Nincs hivatalos neve, ezért azt javaslom, nevezzük »Lvivi formátumnak«. A lényege az, hogy az Európai Unió talált egy megoldást arra, hogyan kezelje a tárgyalások blokkolását

– mondta Tarasz Kacska, aki azt is kifejtette, hogy „az eljárás fő célja nem az, hogy »megkerüljünk« valamit, hanem hogy olyan eljárást hozzunk létre, amelyben Magyarország vétója megszűnik az egész csatlakozási folyamat blokkoló tényezője lenni”.

Magyarországnak továbbra is joga van álláspontot képviselni, de nekünk haladnunk kell tovább

– fogalmazott, hozzátéve: „Ez a probléma nem új az EU számára. Hasonló blokkolás történt a nyugat-balkáni országok esetében is, amikor egy tagállam éveken át feltartóztatta az egész folyamatot. Sőt, ilyesmi már az 1960–70-es években is előfordult, amikor Charles de Gaulle francia elnök politikai vétóval blokkolta Nagy-Britannia és Dánia csatlakozását öt-hat éven keresztül. Most Ukrajnának és Moldovának el kell kerülnie, hogy egy ilyen blokád miatt éveket veszítsen.”

Tarasz Kacska kijelentette:

Mi befejeztük a szűréseket, elfogadtuk a tárgyalási álláspontunkat, az Európai Bizottság is lezárta a saját pozícióinak kidolgozását – és itt jött a fal. Az EU eljárásrendje szerint a továbblépéshez szükség van arra, hogy az Európai Unió átadjon egy „to do listát”, indikátorokkal és benchmarkokkal, amelyek alapján meg lehet nyitni és lezárni a tárgyalási fejezeteket. Mindezt az EU a saját tárgyalási pozíciójában rögzíti (Draft Common Position – DCP), és hivatalosan átadja a tagjelölt országnak.

Az ukrán politikus úgy fogalmazott: „Normál esetben ez egy kormányközi konferencián történik, ahol megnyitják az adott fejezetet.” Majd hozzátette:

A magyar vétó miatt ezt az eseményt nem lehetett megtartani. Nyártól őszig rengeteg ötlet merült fel a megkerülésre, de ezek jogi legitimációja erősen kérdéses volt. Végül ősszel az EU Tanácsa arra jutott, hogy hivatalosan nem adhatják át a DCP-t mind a 27 tagállam egyetértése nélkül. De született egy alternatíva. Ha hivatalosan nem lehet átadni az EU álláspontját, akkor az EU »tájékoztatást« adhat Ukrajnának a benchmarkok tartalmáról – nem levélben, hanem szóban. Ez a »tájékoztatás«, amely feloldja a továbblépést, maga a »Lvivi formátum«

– mondta el a mechanizmust Tarasz Kacska, aki arra a kérdésre, hogy a dokumentumot is megkapta-e, azt válaszolta:

De ‘de jure’ a benchmarkok, vagyis az EU álláspontjának átadása a lvivi városházán történt, az EU Tanácsának kihelyezett ülésén, a soros elnökséget betöltő Dánia EU-ügyi minisztere, Marie Bjerre felszólalásának formájában. Ugyanakkor valóban: azokat a téziseket, amelyeket ő ott ismertetett, mi informális környezetben is megkaptuk. Ennek a következményei száz százalékban megegyeznek azzal, mintha hivatalosan megnyitották volna a klasztereket.

Kacska kiemelte:

Durván fogalmazva: a magyar vétó ellenére három klaszter megnyitásával kapcsolatos elképzelésünk lényege az volt, hogy megkapjuk ezt az információt, és elindítsuk a további folyamatot. Jelenleg ez a »Lvivi formátum« három klaszterre vonatkozik. Most az EU Tanácsa további három klaszterhez készíti elő a pozíciókat és benchmarkokat. 

Az ukrán politikus azt is elmondta, hogy nem egyedi esetről van szó, az Európai Unió folyamatosan ezt a módszert tervezi alkalmazni a magyar vétó semlegesítésére.

A ciprusi elnökség, amely 2026 januárjában kezdődik, nagyon egyértelműen megerősítette, hogy ugyanezt meg fogják tenni a fennmaradó három klaszter esetében is. Lehet, hogy ez már nem Lvivben történik, de a »Lvivi formátum« folytatásáról beszélünk

– mondta az ukrán politikus, aki arról is beszélt, hogy a következő klaszter elindítását február végére, március elejére tervezik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Anna Bella (@annabellarosess) által megosztott bejegyzés

Tarasz Kacska szerint senki és semmi nem állíthatja meg Ukrajna uniós csatlakozását

Jelenleg minden olyan eszköz a rendelkezésünkre áll, amellyel Ukrajna hivatalos tárgyalásmegnyitás esetén is rendelkezne. Nincs semmilyen külső fékező tényező – kizárólag a belső politikai akarat

– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a magyar miniszterelnök „nem fékezi-e ezt a bürokratikus folyamatot”, Tarasz Kacska azt mondta:

Nem, mert itt jelenleg nincs szükség egyhangúságra. Magyarország részt vesz ebben a folyamatban az EU Tanácsában. Igen, valószínűleg jelezni fogják, hogy nem értenek egyet mindenben, de a munka halad. És amikor politikailag lehetővé válik a klaszterek hivatalos megnyitása, akkor azoknál a fejezeteknél, ahol már teljesítettük a köztes és végső benchmarkokat, akár azonnal le is zárhatjuk őket.

Az ukránok kormányváltást akarnak Magyarországon

Arra a felvetésre, hogy mikor történhet meg az, hogy Magyarország feloldja a vétóját, s ez akkor történhet-e meg, ha Magyarországon kormányváltás lesz, az ukrán miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott:

Úgy gondolom, a kérdés a választási kampány lezárásában rejlik. Kampányidőszakban rendkívül nehéz a magyar kormány álláspontjának megváltoztatása. Ez jelenleg legfeljebb egy geopolitikai megállapodás révén történhetne meg. Például úgy, hogy ha Orbán számára ennyire fontos a háború és a béke kérdése, akkor az ő hozzájárulása a békefolyamathoz az lehetne, hogy elkezd szavazni a tárgyalási fejezetek megnyitása és lezárása mellett.

Hozzátette:

A választások azonban már hamarosan, áprilisban lesznek. Ezért bizonyossággal kijelenthetem: jövőre biztosan látni fogjuk az első hivatalosan megnyitott és lezárt tárgyalási fejezetet Ukrajna EU-csatlakozásáról.

Borítókép: Tarasz Kacska (Fotó: AFP)