Botrányos beismerés: így játszaná ki Magyarország vétóját Ukrajna és az EU

2025 decemberében, a Lvivben tartott uniós csúcstalálkozón Ukrajna és az EU elindította azt a „B tervet”, amely lehetővé teszi Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását akkor is, ha egyes tagállamok – nevezetesen Magyarország – blokkolják a hivatalos tárgyalásokat – mondta Tarasz Kacska. A Lviv-formátumnak nevezett terv nem megkerüli, hanem kiiktatja a magyar vétót. Ukrajna integrációs miniszterelnök-helyettese részletesen elmondta, mi mindenre képes az Európai Unió az ukrán uniós csatlakozásért.

Tarasz Kacska Fotó: MAXYM MARUSENKO Forrás: NurPhoto

Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes elmagyarázta az új „Lviv-formátumot”, amelyet Ukrajna Európai Unióba való integrációjának felgyorsítása érdekében hoztak létre – írta az European Pravda. Az ukrán politikus egy interjúban úgy fogalmazott: „Továbbra is biztos vagyok benne, hogy Ukrajna százszázalékosan és visszafordíthatatlanul halad az Európai Unió felé.” 

Az Európai Unió miniszterei és diplomatái az Európai Unió minisztereinek informális találkozóján, Lvivben, december 11-én. Az informális EU-miniszteri csúcstalálkozó december 10-én és 11-én került megrendezésre Lviv városában. A találkozón 27 ország képviselői vettek részt, élükön Marie Bjerre dán európai ügyekért felelős miniszterrel, Marta Kos szomszédsági és bővítési tárgyalásokért felelős európai biztossal, valamint Tarasz Kacska Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével  Fotó: OLENA ZNAK / ANADOLU

Kacska: „Az EU-tagság 2030-ra van tervezve. De lehet gyorsabb is”

„Az EU-integráció az egész társadalom törekvése, ezért bármi történjen is, az nem állíthatja meg az EU-csatlakozás felé vezető utat” – mondta az interjúban Tarasz Kacska.

Ukrajna számára fontos, hogy a csatlakozásunkra tett politikai ígéret ne fagyjon be. Ezért teljesen helyes megközelítés az, hogy a békemegállapodásban rögzítsünk valamiféle politikai menetrendet. Mindazonáltal enélkül is van menetrendünk, amelyet az Európai Bizottság jelentett be: a tárgyalások lezárása 2028-ban, a csatlakozás 2030-ban. Bár a pontos dátumok tőlünk is és az Európai Uniótól is függenek. Lehet, gyorsabb lesz

– fogalmazott Kacska, aki azt is kijelentette, hogy az Európai Bizottság is úgy gondolja, hogy Ukrajna a fináléban van a csatlakozást illetően.

Megvan a feladatlista minden tárgyalási fejezethez. Megvan az ütemterv, megvan a 2028-as céldátumra vonatkozó nyilatkozat. Innentől minden kizárólag Ukrajnától függ: a parlamenttől, a kormánytól, az összes intézménytől. Van egy konkrét indikátorlista, amelynek Ukrajnának meg kell felelnie. (…) Az EU-követelmények teljesítése felé vezető utunk alig függ külső tényezőktől

– mondta az ukrán politikus, aki arra a felvetésre, hogy a magyar vétótól is függ az ukrán csatlakozás, azt válaszolta:

Ez az, amit én geopolitikai résznek nevezek, és amit meg kell oldani. Ha az Egyesült Államok és Európa politikai kötelezettségvállalást tesz arra, hogy Ukrajna 2028-ban belép az Európai Unióba, akkor az Orbán-tényező a geopolitikai megállapodások részévé válik.

A „Lvivi formátum” – Ukrajna és az EU összejátszik a magyar vétó megkerülésében

Az interjúban arról is szó esett, hogy decemberben a Lvivben tartott informális EU-miniszteri csúcstalálkozón Ukrajna és az Európai Unió bejelentette a „B terv” elindítását az EU-csatlakozás felé vezető úton, „anélkül, hogy megvárnák Orbán vétójának feloldását”. 

Ez egy új lépés az Európai Unió részéről. Nincs hivatalos neve, ezért azt javaslom, nevezzük »Lvivi formátumnak«. A lényege az, hogy az Európai Unió talált egy megoldást arra, hogyan kezelje a tárgyalások blokkolását

– mondta Tarasz Kacska, aki azt is kifejtette, hogy „az eljárás fő célja nem az, hogy »megkerüljünk« valamit, hanem hogy olyan eljárást hozzunk létre, amelyben Magyarország vétója megszűnik az egész csatlakozási folyamat blokkoló tényezője lenni”.

Magyarországnak továbbra is joga van álláspontot képviselni, de nekünk haladnunk kell tovább

– fogalmazott, hozzátéve: „Ez a probléma nem új az EU számára. Hasonló blokkolás történt a nyugat-balkáni országok esetében is, amikor egy tagállam éveken át feltartóztatta az egész folyamatot. Sőt, ilyesmi már az 1960–70-es években is előfordult, amikor Charles de Gaulle francia elnök politikai vétóval blokkolta Nagy-Britannia és Dánia csatlakozását öt-hat éven keresztül. Most Ukrajnának és Moldovának el kell kerülnie, hogy egy ilyen blokád miatt éveket veszítsen.”

Tarasz Kacska kijelentette:

Mi befejeztük a szűréseket, elfogadtuk a tárgyalási álláspontunkat, az Európai Bizottság is lezárta a saját pozícióinak kidolgozását – és itt jött a fal. Az EU eljárásrendje szerint a továbblépéshez szükség van arra, hogy az Európai Unió átadjon egy „to do listát”, indikátorokkal és benchmarkokkal, amelyek alapján meg lehet nyitni és lezárni a tárgyalási fejezeteket. Mindezt az EU a saját tárgyalási pozíciójában rögzíti (Draft Common Position – DCP), és hivatalosan átadja a tagjelölt országnak.

Az ukrán politikus úgy fogalmazott: „Normál esetben ez egy kormányközi konferencián történik, ahol megnyitják az adott fejezetet.” Majd hozzátette:

A magyar vétó miatt ezt az eseményt nem lehetett megtartani. Nyártól őszig rengeteg ötlet merült fel a megkerülésre, de ezek jogi legitimációja erősen kérdéses volt. Végül ősszel az EU Tanácsa arra jutott, hogy hivatalosan nem adhatják át a DCP-t mind a 27 tagállam egyetértése nélkül. De született egy alternatíva. Ha hivatalosan nem lehet átadni az EU álláspontját, akkor az EU »tájékoztatást« adhat Ukrajnának a benchmarkok tartalmáról – nem levélben, hanem szóban. Ez a »tájékoztatás«, amely feloldja a továbblépést, maga a »Lvivi formátum«

– mondta el a mechanizmust Tarasz Kacska, aki arra a kérdésre, hogy a dokumentumot is megkapta-e, azt válaszolta:

De ‘de jure’ a benchmarkok, vagyis az EU álláspontjának átadása a lvivi városházán történt, az EU Tanácsának kihelyezett ülésén, a soros elnökséget betöltő Dánia EU-ügyi minisztere, Marie Bjerre felszólalásának formájában. Ugyanakkor valóban: azokat a téziseket, amelyeket ő ott ismertetett, mi informális környezetben is megkaptuk. Ennek a következményei száz százalékban megegyeznek azzal, mintha hivatalosan megnyitották volna a klasztereket.

Kacska kiemelte:

Durván fogalmazva: a magyar vétó ellenére három klaszter megnyitásával kapcsolatos elképzelésünk lényege az volt, hogy megkapjuk ezt az információt, és elindítsuk a további folyamatot. Jelenleg ez a »Lvivi formátum« három klaszterre vonatkozik. Most az EU Tanácsa további három klaszterhez készíti elő a pozíciókat és benchmarkokat. 

Az ukrán politikus azt is elmondta, hogy nem egyedi esetről van szó, az Európai Unió folyamatosan ezt a módszert tervezi alkalmazni a magyar vétó semlegesítésére.

A ciprusi elnökség, amely 2026 januárjában kezdődik, nagyon egyértelműen megerősítette, hogy ugyanezt meg fogják tenni a fennmaradó három klaszter esetében is. Lehet, hogy ez már nem Lvivben történik, de a »Lvivi formátum« folytatásáról beszélünk

– mondta az ukrán politikus, aki arról is beszélt, hogy a következő klaszter elindítását február végére, március elejére tervezik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Anna Bella (@annabellarosess) által megosztott bejegyzés

Tarasz Kacska szerint senki és semmi nem állíthatja meg Ukrajna uniós csatlakozását

Jelenleg minden olyan eszköz a rendelkezésünkre áll, amellyel Ukrajna hivatalos tárgyalásmegnyitás esetén is rendelkezne. Nincs semmilyen külső fékező tényező – kizárólag a belső politikai akarat

– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a magyar miniszterelnök „nem fékezi-e ezt a bürokratikus folyamatot”, Tarasz Kacska azt mondta:

Nem, mert itt jelenleg nincs szükség egyhangúságra. Magyarország részt vesz ebben a folyamatban az EU Tanácsában. Igen, valószínűleg jelezni fogják, hogy nem értenek egyet mindenben, de a munka halad. És amikor politikailag lehetővé válik a klaszterek hivatalos megnyitása, akkor azoknál a fejezeteknél, ahol már teljesítettük a köztes és végső benchmarkokat, akár azonnal le is zárhatjuk őket.

Az ukránok kormányváltást akarnak Magyarországon

Arra a felvetésre, hogy mikor történhet meg az, hogy Magyarország feloldja a vétóját, s ez akkor történhet-e meg, ha Magyarországon kormányváltás lesz, az ukrán miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott:

Úgy gondolom, a kérdés a választási kampány lezárásában rejlik. Kampányidőszakban rendkívül nehéz a magyar kormány álláspontjának megváltoztatása. Ez jelenleg legfeljebb egy geopolitikai megállapodás révén történhetne meg. Például úgy, hogy ha Orbán számára ennyire fontos a háború és a béke kérdése, akkor az ő hozzájárulása a békefolyamathoz az lehetne, hogy elkezd szavazni a tárgyalási fejezetek megnyitása és lezárása mellett.

Hozzátette:

A választások azonban már hamarosan, áprilisban lesznek. Ezért bizonyossággal kijelenthetem: jövőre biztosan látni fogjuk az első hivatalosan megnyitott és lezárt tárgyalási fejezetet Ukrajna EU-csatlakozásáról.

Borítókép: Tarasz Kacska (Fotó: AFP)