Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Sokan kényszermegoldásokkal próbálnak túlélni: az emberek kabátban és hálózsákban alszanak, gáztűzhellyel melegítenek, ivóvizet boltokból vásárolnak.
A hatóságok ideiglenes menedékhelyeket és úgynevezett „ellenállási pontokat” hoztak létre, ahol meleget és alapvető ellátást biztosítanak.
A mindennapokat egyszerre jellemzi a bizonytalanság és az egymás iránti szolidaritás.
A válság leginkább a legkiszolgáltatottabbakat sújtja. Beszámolók szerint egyes családok irodákban keresnek menedéket a hideg elől, mások naponta akkumulátorral járják a várost, hogy áramot találjanak életfenntartó készülékekhez. Idős emberek meleg vizes palackokkal próbálják átvészelni az éjszakákat, sokan pedig attól tartanak, hogy nem élik túl a telet.
A hidegnek már halálos áldozatai is vannak.
Közben a harcok sem csillapodnak. Harkivban egy orosz támadásban több ember életét vesztette és megsérült, Kijevet pedig ismét rakéták és drónok érték el. A főváros lakói gyakran a metróállomásokon töltik az éjszakát.
Családok, gyerekek és idősek hálózsákokkal, takarókkal és matracokkal húzódnak a föld alá, miközben a felszínen támadások zajlanak és mínuszokba süllyed a hőmérséklet.
A háború a katonákat is súlyosan megviseli. A fizikai sebek mellett mind gyakoribbak a tartós pszichés következmények. A harctéren megélt események örök traumát okoznak.
Eközben az ukrán hadsereg komoly létszámhiánnyal küzd, sokan igyekeznek elkerülni a sorozást, miközben a dezertálók száma már százezres nagyságrendet ér el.
Az erőszakos kényszersorozásról rendszeresen kerülnek elő felvételek: a beszámolók szerint előfordul, hogy toborzótisztek fegyvertelen civilekre is tüzet nyitnak, gyakran az utcáról vagy a munkahelyükről hurcolják el az embereket.
Mivel a hadra fogható férfiak többsége már korábban bevonult, egyre nagyobb arányban vetnek be idősebb katonákat és 18–24 év közötti fiatalokat a legintenzívebb harcokban, miközben sokan illegális úton próbálják elhagyni az országot.
Európában egyre több vezető üt meg nyíltan háborús hangnemet, Brüsszelben pedig mind gyakrabban vetődik fel egy esetleges katonai fellépés lehetősége. A béketárgyalások háttérbe szorulnak, miközben előtérbe kerül a fegyverkezés, a mozgósítás és a katonai készültség fokozása, az európai lakosság érdekei pedig egyre kevésbé jelennek meg a döntéshozatalban.
Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége
– hangoztatta Von der Leyen egy korábbi beszédében, világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem további fegyverszállítások és a konfliktus eszkalációja vezet.
Eközben Brüsszel sorra jelenti be az újabb támogatásokat Ukrajna számára, amelyek terheit Európa viseli, miközben Volodimir Zelenszkij a hatalma megtartása érdekében folyamatosan fenyegetőzik, egyre több országot igyekszik bevonni a háborúba, és újabb követeléseket támaszt szövetségeseivel szemben.
Borítókép: Gyalogosok róják le kegyeletüket az elesett ukrán és külföldi harcosok emlékműve előtt (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Van egy fontos vers, valamiért ez jár most a fejemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!