Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A háború utáni világrend megrendülése, valamint az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatos erősödő kételyek miatt több európai ország – köztük a korábban EU-tagságot elutasító Izland és Norvégia – ismét az Európai Unió felé közeledik. A Politico szerint a csatlakozási törekvések mögött ma már nem elsősorban gazdasági szempontok állnak, hanem a biztonság iránti igény – írja az Origo.
A folyamat egyik fő kiváltó oka Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni inváziója volt, ugyanakkor a megkérdezett tisztviselők szerint meghatározó szerepet játszott Donald Trump politikája is, miután 2025-ben visszatért a Fehér Házba – számolt be az Unian.
Trump több alkalommal is kétségbe vonta az Egyesült Államok elkötelezettségét szövetségesei védelme iránt, ami arra késztetett egyes országokat, hogy a NATO mellett más biztonsági garanciákat is keressenek. Ebben az EU kölcsönös védelmi záradéka is szerepet kap.
Izland már lépett a csatlakozási folyamat újraindítása felé, miután előre hozta az erről szóló népszavazást. Norvégiában ugyan továbbra sincs többségi támogatása a tagságnak, de az elmúlt másfél évben nőtt a csatlakozáspártiak aránya.
Az EU jelenlegi tagállamai számára ugyanakkor vonzóbbak a gazdagabb, stabil országok, mint az újabb, szegényebb keleti jelöltek. A 2004 óta csatlakozott államok mind nettó kedvezményezettek az uniós költségvetésben, és ez várható a jelenlegi tagjelöltek – köztük Ukrajna, Moldova, Albánia, Szerbia és Montenegró – esetében is. Ez azt jelenti, hogy felvételük csökkentené a jelenlegi tagok részesedését.
További aggályt jelent, hogy egyes kormányok kétségeket fogalmaznak meg e jelölt országok elkötelezettségének tartósságával kapcsolatban az EU alapértékei – például a jogállamiság, a sajtószabadság és a demokratikus intézmények működése – iránt.
Ezzel szemben Izland és Norvégia stabil demokratikus berendezkedéssel és erős gazdasággal rendelkezik, így csatlakozásuk technikailag is egyszerűbb és gyorsabb lehetne.
A bővítés jövője ugyanakkor továbbra is bizonytalan. Elképzelhető, hogy egyes országok hamarabb lezárják a tárgyalásokat, míg mások csatlakozását politikai okokból késleltetik. Eközben az EU egyre erősebb geopolitikai nyomás alatt hozza meg döntéseit, miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti erőtérben próbálja meghatározni saját szerepét.
Az olasz külügyminiszter ugyan támogatásáról biztosította Ukrajna tagságát, de jelezte, hogy a bővítési folyamatban a balkáni országok élveznek elsőbbséget.
Borítókép: Keir Starmer, Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Soha nem látott nemzeti összefogásra van szükség.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!