
Az akkori beszámolók szerint a 2022-ben megadott tagjelölti státus óta Brüsszel kulcsreformokat,
- köztük az igazságszolgáltatás átalakítását,
- az alkotmánybíróság reformját,
- a korrupcióellenes intézkedéseket,
- az oligarchák befolyásának visszaszorítását és
- a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét követelt Kijevtől.
Ezek közül több területen – különösen a jogállamiság, a bírói függetlenség és az antikorrupciós intézmények működése terén – az Európai Bizottság jelentései és a biztosok nyilatkozatai szerint jelentős hiányosságok maradtak – írja a lap. Kos pedig sajtóhírek szerint 2025–2026-ban több levélben és nyilvános felszólalásban sürgette az ukrán parlamentet a függőben lévő törvényjavaslatok elfogadására, amelyek az uniós pénzügyi támogatás és a tárgyalások előrehaladása szempontjából kulcsfontosságúak.
Bár a biztos elismerte, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépéseket tett (például a 68 legfontosabb reformból 63-at megvalósított), a folyamatot továbbra is szigorú feltételrendszerhez köti.





















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!