Európa gyorsítópályán robog a háború felé

Az európai biztonságpolitika egyre inkább a katonai erő felmutatására és az elrettentés fokozására helyezi a hangsúlyt, miközben a békés megoldások lehetősége háttérbe kerül. A Franciaország által indított nukleáris együttműködés és a közös hadgyakorlatok terve arra utal, hogy Európa meghatározó államai nem a feszültségek mérséklését tekintik elsődlegesnek.

Illusztráció: Rakéta Forrás: AFP

Emmanuel Macron francia elnök a lengyelországi Gdansk kikötővárosában tartott sajtótájékoztatón közölte: a vizsgálandó kérdések között szerepel az információcsere és a közös gyakorlatok lehetősége.

Franciaország az Európai Unió egyetlen nukleáris hatalma. Macron az év elején bejelentette „a francia elrettentés új szakaszát”, amely történelmi változást jelent, és amelynek részeként más európai országok is nagyobb szerepet kapnának az elrettentési rendszerben, például nukleáris gyakorlatokon keresztül.

Macron and Tusk discuss holding joint NUCLEAR EXERCISES

French and Polish defense ministries will roll out a bilateral defense cooperation plan for 2026–2028 aimed at boosting joint military activities

RT pic.twitter.com/YtovlcX1qO

— Russian Market (@runews) April 21, 2026

Az előretolt elrettentés rendszerében Lengyelország mellett Németország, Görögország, Hollandia, Belgium, Dánia és Svédország is részt vesz.

Lengyelország, amely nem tagja az Egyesült Államok nukleáris megosztási programjának, érdekelt abban, hogy erősödjön az európai elrettentés Oroszországgal szemben.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: csatlakoznak ahhoz az országcsoporthoz, amelyet Franciaország hívott meg az együttműködésre.

Ez egy szűk körű együttműködés, amely olyan államokat foglal magában, amelyek fontosnak tartják az európai szuverenitást, és egy olyan világban élnek, ahol szükség van nukleáris elrettentő képességekre.

Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris fegyverek alkalmazásáról szóló végső döntés Párizs kezében maradjon, ugyanakkor felvetődött annak lehetősége is, hogy a jövőben francia nukleáris fegyverekkel felszerelt harci repülőgépeket szövetséges országokban állomásoztassanak.

Tusk úgy fogalmazott Macronnak: nem az az álma, hogy atomfegyverekkel felszerelt Rafale vadászgépek repüljenek Lengyelország felett, és reméli, hogy Franciaországnak sincsenek ilyen szándékai. Macron jelezte, hogy munkatársai a lengyel féllel közösen vizsgálják meg a lehetőségeket annak érdekében, hogy a következő hónapokban megindulhassanak a műveletek. Tusk kiemelte Franciaország elkötelezettségét Lengyelország keleti határainak védelme mellett, beleértve a Belarussziával és az oroszországi Kalinyingrádi exklávéval közös szakaszokat.

Felmerült az is, hogy Franciaország részt vállalhat a Rzeszow–Jasionka repülőtér biztosításában, amely kulcsfontosságú az Ukrajnába irányuló fegyver- és humanitárius szállítmányok szempontjából.

Franciaország és Lengyelország emellett megállapodásokat kötött a védelmi együttműködés erősítéséről az űripar és a katonai tervezés területén, többek között egy francia katonai távközlési műhold lengyel beszerzéséről még az év vége előtt. A két ország védelmi miniszterei egy 2026 és 2028 közötti időszakra szóló közös védelmi terven is dolgoznak, amely a katonai együttműködés és koordináció bővítését célozza – közölte Macron hivatala.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)