XIV. Leó pápa: Isten előtt kell számot vetnie minden háborút indító politikusnak

Miközben a világ számos pontján a fegyverek zaja nyomja el a húsvéti harangszót, a Vatikánban a békéért való könyörgés és a vezetők felelősségének hangsúlyozása vált az idei ünnep központi üzenetévé. XIV. Leó pápa a Colosseum árnyékában emlékeztette a világot: a hatalom nem kiváltság, hanem súlyos teher, amellyel el kell számolni.

XIV. Leó pápa a nagypénteki Via Crucis (Keresztút) körmenetet ünnepli a római Colosseumban (Fotó: AFP)

A hagyományos Via Crucis idén túlmutatott a bibliai eseményeken: a Francesco Patton ferences atya által írt elmélkedések a konfliktusokban érintett népek fájdalmát állították a középpontba. A keresztény egyház idén Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára is emlékezik, így az ő szellemisége és imái is végigkísérték a stációkat. 

A ferences atya elmélkedéseiben közvetlenül a hatalom gyakorlóihoz fordult, emlékeztetve őket arra, hogy minden hatalomnak számot kell adnia Isten előtt – elsősorban arról, hogy háborút indít-e, vagy képes-e véget vetni annak.

Gondolatai hangsúlyozták: az emberi gőg és a korlátlan tekintély illúziója mögött mindig védtelen életek, ellopott gyermekkorok és gyászoló anyák állnak. Az elmélkedések kitértek a gyermeküket elvesztő anyák fájdalmára is, akiknek fiait elhurcolták, megkínozták, elítélték vagy megölték. Külön fohász szólt a Szűzanyához, vigaszt kérve a háborúk miatt árván maradt gyermekek számára. A Via Crucis egyik legmegrendítőbb része az volt, amely nyíltan sorolta fel a háborús bűnöket, a mészárlásokat, a népirtásokat és a hatalmasok cinizmusát.

A katolikus egyházfő korábban is felhívta a figyelmet a politikai döntéshozók felelősségére, hangsúlyozva: a legnagyobb hatalom nem a rombolásban, hanem a béke megteremtésének bátorságában rejlik.

A pápa húsvét vigíliáján is a béke érdekében tett diplomáciai lépéseket. A Szentszéki Sajtóiroda közlése szerint a szentatya közvetlen egyeztetéseket folytatott a válságövezetek vezetőivel. Isaac Herzoggal folytatott megbeszélése során a pápa a közel-keleti harcok azonnali beszüntetését sürgette. Hasonló célok mentén tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel is; a felek közös nyilatkozatban rögzítették az „igazságos és tartós béke” elérésének fontosságát.

A szentatya sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a keresztények legnagyobb ünnepe, a húsvét, a világ számos pontján idén is bombazápor közepette telik. Ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: véget kell vetni a mérhetetlen halálnak és pusztításnak.

A gyász és a csend órái után a Vatikán a fény ünnepére készül. Szombat este a Szent Péter-bazilika teljes sötétségbe borul, hogy aztán a szentatya által megáldott új tűz fénye fokozatosan betöltse a teret. Ez a szertartás idén több mint liturgia: annak a reménynek a szimbóluma, hogy a pusztítás sötétségét legyőzheti az élet világossága.

A pápa idén is több felnőttet keresztel meg a szertartás során, emlékeztetve az egyház örök megújulására. Vasárnap délelőtt a virágba borult Szent Péter téren tetőzik az ünnep. A feltámadási mise után XIV. Leó pápa a bazilika központi erkélyéről mondja el húsvéti üzenetét.

 A várva várt Urbi et Orbi áldás minden bizonnyal újabb diplomáciai és spirituális felhívás lesz a globális megbékélés érdekében, mielőtt a szentatya áldását adná Róma városára és az egész világra.

Borítókép: XIV. Leó pápa a nagypénteki Via Crucis (Keresztút) körmenetet ünnepli a római Colosseumban (Fotó: AFP)