Egy egész iparvárost törölt el a történelmi földrengés + videó

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Pontosan ötven évvel ezelőtt, 1976. július 28-án hajnali 3 óra 42 perckor óriási földrengés rázta meg az észak-kínai Tangshan iparvárosát. Mindössze 23 másodperc elegendő volt ahhoz, hogy az egymilliós lakosságú, modern bányászati és kohászati központ kártyavárként omoljon össze, maga alá temetve a gyanútlanul alvó embereket. A hivatalos adatok szerint 242 ezer ember veszítette életét, ám független szakértők a mai napig több mint félmillióra teszik a valós áldozatok számát.

2026. 07. 28. 6:05
Fotó: YAN JUN Forrás: XINHUA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Politikai játszmák a romok felett

A katasztrófa a kínai történelem egyik legérzékenyebb politikai vákuumában következett be. Mao Ce-tung, a párt teljhatalmú elnöke ekkor már súlyos beteg volt, napokra a halálától, és a pekingi hatalmi elit a belső utódlási harcokkal volt elfoglalva. A kommunista ideológia szerint a szocialista államnak képesnek kellett lennie önállóan, külső segítség nélkül megoldania minden problémát.

Ezért amikor a nemzetközi közösség, az ENSZ és a Vöröskereszt felajánlotta a modern mentőcsapatokat, gyógyszereket és nehézgépeket, a kínai kormány büszkén és határozottan elutasította azt. 

Ahogy azt a Harvard University történelmi archívuma is megerősíti, Peking hermetikusan lezárta Tangshan térségét a külföldi újságírók és diplomaták előtt. A mentést a kínai hadsereg több mint százezer katonájára bízták, akiknek azonban nem voltak modern műszereik, így napokon át puszta kézzel, lapátokkal és feszítővasakkal ásták a romokat, miközben emberek tízezrei haltak meg a törmelékek alatt szomjúságban és fertőzésekben.

A tangshani földrengésre mai napig milliók emlékeznek (Fotó: MOU YU / XINHUA)
A tangshani földrengésre mai napig milliók emlékeznek (Fotó: MOU YU / XINHUA)

Újjászületés a hamvakból

Kína éveken át titkolta a tragédia valós méreteit. Csak 1979-ben, három évvel a katasztrófa után hozták nyilvánosságra a hivatalos 242 ezres halotti statisztikát, amelyet a független nemzetközi szervezetek a mai napig erős kétkedéssel fogadnak. A tragédia azonban tartós traumát és egyben fordulatot hozott a globális szeizmológiában és építészetben. A katasztrófa után Tangshant teljesen ledózerolták, és a semmiből építették újjá egy modern, immár szigorúan földrengésbiztos struktúrák szerint tervezett várossá. A belvárosban felállított hatalmas emlékmű mementóként áll az emberiség előtt.

Komment

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.
Felhasználónév
2024. január 1.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.