Koszovói alkotmányjogi szakértők egyetértenek abban, hogy a parlament megalakulására vonatkozó törvényi határidő már több mint két héttel ezelőtt lejárt, így a jelenlegi állapot jogilag is tarthatatlan.
Ezzel szemben a kormányoldalról Albulena Haxhiu ügyvezető igazságügyi miniszter (és ideiglenes államfő) védelmébe vette Kurtit, hangsúlyozva, hogy az állampolgárok megelégelték a patthelyzetet, és az ellenzéknek tárgyalóasztalhoz kell ülnie ahelyett, hogy elutasítja a párbeszédet.
Haxhiu szerint egy esetleges negyedik újabb választás sem garantálná, hogy a pártok dűlőre jutnak az elnök kérdésében.
„A háború óta a legsúlyosabb válság”
Artan Muhaxhiri szociológiaprofesszor szerint Koszovó az 1999-es háború lezárása óta nem tapasztalt mélységű politikai válságba sodródott. A szakértő figyelmeztetett arra, hogy az ország egy teljes politikai vákuumban működik, és a szereplők közül senkinek sincs reális B-terve a helyzet feloldására.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Koszovó teljesen magára maradt a problémájával. A nemzetközi közösség és a nagyhatalmak korábban kulcsszerepet játszottak a balkáni feszültségek elsimításában, ám a világban jelenleg zajló számos egyéb háborús konfliktus miatt Koszovó kikerült a globális diplomácia fókuszából.
Bár a Vetevendosje jelenleg is tárgyalásokat folytat a második legnagyobb ellenzéki erővel, az LDK-val, és Kurti mérsékelt optimizmusát fejezte ki, a megállapodás még messze van. Még ha a pártvezetők megegyeznek is, kérdéses, hogy az egyéni képviselők megszavazzák-e a jelöltet, vagy az ügy végül a koszovói Alkotmánybíróság elé kerül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!