Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az amerikai Capitolium január 6-i ostroma, illetve Donald Trump volt amerikai elnök Twitterről való száműzése után világszerte számos ország – köztük hazánk is – napirendre tűzte a Szilícium-völgyi technológiai óriások szigorúbb rendszabályozásának kidolgozását.
A Facebook, illetve a franciák körében némileg népszerűbb Twitter elszámoltathatósága régóta téma Párizsban, ugyanakkor nem elsősorban a közösségi hálózatok politikába való beavatkozása, sokkal inkább az interneten kontrollálatlanul terjedő – főként rasszista és antiszemita tartalmú – gyűlöletbeszéd miatt.
A moderálás alkotmányos keretek közé terelésének kérdése azonban rendkívül bonyolult ügynek bizonyult a szólásszabadság sérthetetlenségére oly kényes francia társadalom számára; nem véletlen, hogy tavaly nyáron a számos sebből vérző, az online gyűlöletbeszéddel szemben fellépni kívánó kormánypárti törvényjavaslatot gyakorlatilag elkaszálta a francia alkotmánytanács. – A Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett törvényjavaslat egyébként – a kanadaiakhoz hasonlóan – a német mintát vette alapul, amelynek értelmében a közösségi hálózatoknak mindössze 24 órájuk lett volna arra, hogy eltávolítsák platformjaikról az egyértelműen illegális, gyűlöletre buzdító, rasszista tartalmakat, máskülönben mulasztásukért súlyos pénzbírsággal kellett volna szembenézniük – magyarázta lapunk megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa emlékeztetett: az alkotmánytanács végül a tartalmak törlésére vonatkozó rendkívül rövid határidő miatt tekintette a csomagot alkotmányellenesnek, érvelésük szerint ugyanis egy ilyesfajta szabályozás „túlcenzúrázásra” sarkallná, illetve a tartalmak szisztematikus törlésére bátorítaná a techóriásokat.
– Egy ilyen jogi környezet alapjogokat, pontosabban a szólásszabadsághoz és a kommunikációhoz való jogokat is sértené, ráadásul a potenciális bűncselekmények megvalósulását egyesével vizsgálva nemcsak a rövid határidő problémás, hanem az is, hogy szakjogászi feladatot látnának el a szolgáltatók
– magyarázta a szakértő.
Soós Eszter Petronella emlékeztetett: a közösségi hálózatok moderálása körüli vitának újabb muníciót adott a tavaly októberben lefejezett történelemtanár, Samuel Paty esete, akinek gyilkosa, a csecsen származású Abdoullakh Anzorov a Twitteren is közzétett képeket az áldozatáról, majd a mikroblogon „hitetlen kutyának” nevezte Emmanuel Macron elnököt és általában a franciákat. Az elkövető egyébként a történelemtanáron kívül három másik olyan ember címét is megszerezte, méghozzá részben a közösségi hálózatok segítségével, akik szerinte megsértették a prófétát. – A meglehetősen kontár munkának számító Avia-törvénytervezetet egyébként Macronnak A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű, centrista pártjának képviselői készítették, az Avia-csomag elkaszálása után azonban az ügy már a kormányzat kezébe került. Némileg tehát más formában, de az Avia-csomag egyes célkitűzéseit megtartva az ügy új életre kelt az úgynevezett szeparatizmus elleni törvénytervezethez januárban csatolt módosítási javaslat révén – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy
a Samuel Paty-ügy rávezette a kormányt arra, hogy a kérdést mihamarabb rendezni kell, ráadásul a szeparatizmus elleni törvénycsomagnak rendkívül nagy a társadalmi támogatottsága, ezért valószínűleg a politika is felismerte, hogy ha ebbe beletuszkolják a techóriások moderálására vonatkozó szabályozást is, akkor abból nem lesz akkora ügy, mint például a globális biztonsági törvény névre hallgató javaslatcsomagból.
– Utóbbival szemben gyakran megfogalmazott kritika, hogy sérti a szólásszabadság jogát, amiért súlyos pénzbírsággal, illetve akár szabadságvesztéssel is büntetnék azokat, aki rendőrökről készült felvételeket tesznek közzé a közösségi médiában, kárt okozva ezzel a hatósági személyek fizikai és pszichológiai integritásának – magyarázta Soós Eszter Petronella.
A kormány a mostani javaslattal tehát igyekszik túllépni az Avia-törvény hiányosságain, ezért a tervezet már megpróbál illeszkedni az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz (Digital Markets Act, DMA). Ezek hatályba lépéséig azonban még évek múlnak el, hiszen a brüsszeli javaslatra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, ezt pedig még hosszas egyeztetési folyamat előzi meg, Párizs viszont nem akar addig várni.
– Az elképzelés szerint tehát olyan szabályokkal terelnék alkotmányos keretek közé a techóriásokat, amelyek előírnák a nemzeti törvényeknek való megfelelést, a hatóságokkal való együttműködést, az aktivitással arányos moderációt és az algoritmusok működése feletti állami ellenőrzést
– magyarázta a szakértő.
Szimbolikus jelentősége van a most visszakerült mellszobornak.
Döbbenetes előrelépést ígér az új program a rák diagnosztizálásában és kezelésében.
Katonai szakértők szerint sem célszerű a békefenntartók küldése.
Egy marokkói férfi késelt az izraeli fővárosban.
Így reagált az RTL Majka legújabb dalára
Hobo dermesztő interjúban sózott oda Gyurcsánynak és az őt felkérdező libsiknek
"Majdnem 100 kilót mutatott a mérleg" - Kulcsár Edina fogyásának titkáról beszélt
Többet nem tűzik ki egyetlen amerikai nagykövetségre sem a szivárványzászlót!
Majka 190 millióért mindjárt tudta milyen dalt kell írni
Üzemanyag: ezért ennyire drága, de most fordulat jöhet – ennyit ér a béke
Washingtoni mennydörgés
A csörögefánk gyors és szapora, kevés munkával lehet hatalmas adagot készíteni ezzel a recepttel
Egy tahó matekzseni a pozsonyi elnöki palotában + videó
„Mindenkit áldozatszerepbe tesz” – újabb hangfelvétel került elő Magyar Péterről
Nagy bejelentésre készül Orbán Viktor
Sokmilliós korrupció miatt került rács mögé egy jól ismert ügyvéd
Szimbolikus jelentősége van a most visszakerült mellszobornak.
Döbbenetes előrelépést ígér az új program a rák diagnosztizálásában és kezelésében.
Katonai szakértők szerint sem célszerű a békefenntartók küldése.
Egy marokkói férfi késelt az izraeli fővárosban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Szimbolikus jelentősége van a most visszakerült mellszobornak.
Döbbenetes előrelépést ígér az új program a rák diagnosztizálásában és kezelésében.
Katonai szakértők szerint sem célszerű a békefenntartók küldése.
Egy marokkói férfi késelt az izraeli fővárosban.
Trump visszatérése a Fehér Házba a világrendszerváltás közepette a patrióták korszakát hozza el a nyugati világba, és ez más országokban is változásokat eredményezhet – írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete arról beszélt, hogy most egy olyan kormány került hatalomra az Egyesült Államokban, amelynek idején sokkal szorosabbak lehetnek a magyar–amerikai kapcsolatok.
Tavaly, az év végéig félmillió tüzérségi lőszert szállítottak Ukrajnába Csehországból.
A nyomozók befejezték a 2023-ban elkezdett munkát. Eljárás indult 12 gyanúsított ellen.
Dezse Balázs, a Pestisrácok.hu újságírója és Haraszti Gyula, a Magyar Nemzet főmunkatársa foglalkozott a legfrissebb hírekkel.
Mindkét klub mindent megmozgat azért, hogy megszerezze a szerb Cukaricki védekező középpályását, a mali származású Sambou Sissokót.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
