Az Szlovák Nemzeti Párt által jegyzett, állami jelképekről szóló törvény értelmében az állami jelképek külföldi alkalmazása során az állami címernek különleges jogállása lesz.
A plénum pénteken megtörte Andrej Kiska államfő vétóját, aki a jogszabály egészét visszautalta a parlamentnek újratárgyalásra. A törvény mellett ezúttal 86 képviselő szavazott. Módosítására nem kerülhetett sor, csupán a jogszabály elutasítására vagy újbóli elfogadására. Az tehát továbbra is tartalmazza a külföldi himnuszok lejátszására és éneklésére vonatkozó, vitatott rendelkezést – írja a bumm.sk.
Kiska a törvényt ellentétesnek találta a jogbiztonság és a jogállamiság elvével. A bírálók szerint a jogszabály tiltja egy másik ország himnuszának lejátszását vagy eléneklését nyilvános rendezvényeken, ha nincs jelen az adott ország hivatalos küldöttsége.
A törvénymódosítást a Szlovák Nemzeti Párt a jégkorong-válogatott mezein szereplő új logó ellen emelt kifogások után terjesztette elő. A törvény értelmében a sportolóknak kötelezően viselniük kell az öltözékükön az állami címert, amely fölé nem rendelhetnek semmilyen más grafikai elemet, a rajtszámot kivéve.
A Most-Híd javaslatát, amely a külföldi himnuszokról szóló rendelkezést módosítaná, a parlament gyorsított eljárásban fogja tárgyalni. Erről pénteken döntöttek a képviselők.
A párt a módosítással azt akarja elérni, hogy a természetes és jogi személyek továbbra is lejátszhassák és énekelhessék egy másik ország himnuszát.
Az igazságügyi tárca állásfoglalása szerint a gyorsított eljárás azért indokolt, mert alapvető szabadságjogok – ebben az esetben a szólásszabadság – védelméről van szó. Az indoklásban az áll, hogy az eddig érvényes jogszabály és a 2019. március 27-én elfogadott módosítás sem szabályozza egyértelműen egy másik állam himnuszának lejátszását és eléneklését, illetve nem rendelkezik egyértelműen az állami jelképekről szóló törvény ezen rendelkezése megsértése esetén kiróható szankciókról.
A házszabály értelmében a parlament rendkívüli esetben, a kormány javaslatára tárgyalhat egy törvényt gyorsított eljárásban. Rendkívüli esetnek számít, ha alapvető emberi jogok veszélyeztetéséről van szó, vagy ha az államot jelentős gazdasági kár fenyegeti.
