Ínyencség, élvhajhászat, probléma vagy betegség? – A túlevést komolyabban kell venni, mint gondolnánk

Sonka, tojás, torma, sárga túró, sütemények, és folytatódik a sor. Nemcsak húsvétkor, de ünnepekkor sűrűn előfordul velünk, hogy nem tudjuk abbahagyni egy adagnál, nem tudunk leállni az evéssel. Akinél ez nem csak ünnepekkor fordul elő, ott nem árt elgondolkodni pár dolgon, megvizsgálni az okokat, és szükség esetén segítséget kérni. Miért esszük egyáltalán túl magunkat?

Illusztráció Fotó: (Fotó: Pexels)

Evés feszülségoldásra

A biztonságérzet megteremtéséhez szükség van arra, hogy amikor a gyermek szomorú, dühös vagy épp boldog, a szülő képes legyen ráhangolódni az érzéseire és elfogadással, együttérzéssel reagálni rájuk – írja a Diabetes.hu, majd úgy folytatja: amennyiben a szülő képes a saját érzelmeit is felismerni és szabályozni, azzal egyúttal a gyermekének is segít, hogy érzéseit egészségesen (nem romboló módon), elfojtások nélkül megélhesse. A probléma akkor lép fel, ha bizonyos érzelmi állapotokkal a szülő maga sem tud mit kezdeni, nincsenek eszközei a megküzdésre, mert pl. neki sem tanították meg korábban, így a gyermekének sem tud ilyen módon segítséget nyújtani. Ugyanakkor valamilyen formában szeretné enyhíteni annak feszültségét, ezért könnyen lehet, hogy vigasztalás gyanánt egy kis édességgel kínálja meg. A Diabetes.hu szerint a probléma abból fakad, ha ez rendszeresen ismétlődik, így a gyermek a valódi érzelmi megküzdésre nem lát mintát. Ezáltal kerülhet előtérbe 

az ízek okozta rövid távú örömszerzés keresése vagy a feszültség csökkentésére szolgáló evés, melyet ma „stresszevésként” szoktunk emlegetni. 

Az érzelmi evést kapcsolati problémaként is azonosítják, a nehézség gyökere az érzelmek felismerésében, kifejezésében rejlik. A lap szerint, amikor ebben hiányosságunk van, akkor a környezetünk is nehezebben ért meg, így könnyen zavar támad kapcsolatainkban. Az érzelmi evés tehát nem a testi, hanem sokkal inkább az érzelmi szükségleteink pótlásáról szól. 

Emocionális evés, mint megküzdési stratégia

Az érzelmi evés és a rágódás kapcsolatát vizsgálta Kovács Petra (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. Kerületi Tagintézménye) és dr. Czeglédi Edit (Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet) 2025-ben, amelyről elérhető egy összefoglaló közlemény. A tanulmányban a szerzők foglalkoztak a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakoriságával, melyről megállapították, a felnőtt társadalmakban nőttön-nő mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek populációjában, a prevenció és a kezelés kevéssé sikeres. A tanulmányból kiderül, 

az emocionális evés a pszichoszociális stresszorok által kiváltott negatív érzelmi állapotok csillapítására szolgáló, tanult megküzdési stratégia, amely azon túlmenően, hogy elhízásra hajlamosít, a hatékony testsúlykontroll egyik legnagyobb, személyen belüli akadálya.

A szerzők úgy vélik, az érzelmi evésre való hajlam összefüggést mutat a rágódással. A rágódás a szerzők szavaival élve perszeveratív gondolkodásként definiálható, amely magában foglalja a distressz érzésére, valamint annak lehetséges okaira és következményeire való ismétlődő, passzív fókuszálást. A ruminatív gondolatok nehezen kontrollálhatók, megzavarják a kognitív működést, érzelmi diszregulációval és intenzívebb negatív érzelmekkel társulhatnak. A tanulmányból kiderül, az érzelmi evés kezelése során a puszta diétás megszorítás nem elegendő, sőt akár ellentétes hatást is kiválthat, mivel a diéta megszakítása további szorongást és kontrollvesztett evést idézhet elő. Emiatt az érzelmi evés okainak feltárása és menedzselése elengedhetetlen a falásrohamok megelőzéséhez. 

Mivel az emocionális evés a negatív érzelmekkel való megküzdés egyik maladaptív stratégiája, kulcsfontosságú a stresszkezelési készségek fejlesztése. 

A szerzők foglalkoztak a hedonisztikus evéssel és az érzelmi evéssel is, melyek hasonló elvre épülnek: az érzelmi állapot megváltoztatására szolgálnak. Úgy találták, a kognitív viselkedésterápia csökkentheti a rágódást, és módosíthatja a maladaptív evési szokásokat azáltal, hogy azonosítja és átkeretezi a negatív automatikus gondolatmintákat, továbbá a jelentudatosság (mindfulness) alapú intervenciók hatékonyan csökkenthetik a rágódást, mivel segítenek az egyéneknek a gondolataikhoz való viszonyulásuk megváltoztatásában. A tanulmányban sorra vették az érzelmi evés és a rágódás kapcsolatát alátámasztó tanulmányokat, és gyakorlati ajánlásokat fogalmaztak meg a klinikumban dolgozók számára. 

Van segítség! 

Amennyiben problémája van az evéssel, kérhet segítséget. Forduljon szakemberhez, és felkeresheti az Anonim Túlevőket, amely egy 12 lépéses programra épülő közösség, ahol segítséget kaphat a kényszeres evés kezelésében. A programban a gyűlések mellett számos eszköz is rendelkezésre áll a felépülni vágyók számára és teljes mértékben tiszteletben tartják egymás anonimitását. Egyedül sokkal nehezebb a változás, társakkal könnyebb.