Egy félholtra vert francia újságíró és a no-go zónák

Több hónap után szólalt meg az a francia fotóriporter, akit még ez év elején vertek meg az észak-franciaországi Reims egyik „érzékeny területeként” számontartott városrészében. A no-go zónák jelensége már több évtizede problémát okoz Franciaországban, a közbiztonság az egyik legfontosabb téma lehet a jövő évi elnökválasztási kampányban.

2021. 07. 15. 5:55
null
Bobigny, 2017. február 12. Könnygázgránátok robbannak tüntetők és rendőrök összecsapása közben Párizs egyik egyik elővárosában, Bobignyben 2017. február 11-én, miután egy békésen kezdődő tüntetés résztvevőinek egy csoportja randalírozni kezdett. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy a rendőrök állítólag gumibottal megerőszakoltak egy színes bőrű fiatalt. (MTI/EPA/Yoan Valat) Fotó: Yoan Valat
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Felforgatta az életemet” – először nyilatkozott Christian Lantenois fotóriporter a francia médiának azután, hogy még február 27-én félholtra verték Reims-ben. Az újságíró akkor éppen fotóriportot készített a helyi bandák közti feszültségekről. A 65 éves Lantenois az eset után hetekig élet-halál közt volt, fél évvel később, most mesélte el a vele történt eseményeket. Mint mondta, a kollégája biztatta arra, hogy közösen készítsenek riportot Reims város Croix-Rouge nevű negyedében a bandák közötti háborúról. Miután elmentek a negyedbe, ami a város egyik, úgynevezett „érzékeny része”, szemtanúi voltak annak, ahogy a helyi bandatagok az egyik parkolóban csapnak össze, autókat törnek-zúznak. Felidézte, hogy egy tizenhárom fiatalból álló csapat a földre lökte őt, megverték, felszerelését eltörték. A megvert újságíró főnöke, a L’Union című regionális napilap főszerkesztője is megszólalt az ügyben. Kiemelte: Lantenois rendkívül gyakorlott fotós, tökéletesen ismerte a terepet, és mindig tett óvintézkedéseket, mielőtt dolgozni kezdett ilyen helyeken, helyzetekben.

Könnygázgránátok robbannak tüntetők és rendőrök összecsapása közben Párizs egyik elővárosában, Bobignyben 2017. február 11-én Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

A fotóriportert nagyon megviselték az események: élet és halál között, mesterséges kómában volt több hétig, egészségi állapota lassan javult. Több maradandó károsodást is szenvedett, súlyos egyensúlyzavarral és memóriavesztéssel küzd, károsodott a hallása és hamar elfárad. Újra kellett tanulnia járni, és még fél év után is napi négyórás gyógytornára szorul. A Francinfo hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: mostantól azért harcol, hogy visszakapja korábbi életét és munkáját. „Szenvedélyesen foglalkoztam a munkámmal. Hiányzik” – mondta.

Márciusban két algériai származású, 21 éves fiatalt vettek őrizetbe, akik ellen gyilkossági kísérlet vádjával indult eljárás. A Le Figaro napilap értesülései szerint az elkövetők illegálisan tartózkodtak az országban, és korábban több bűncselekményt is elkövettek. Később még két fiatalkorú elkövetőt is elfogtak. A reimsi Croix-Rouge negyedre érzékeny területként hivatkozik a francia sajtó. Franciaországban „quartier sensible-nek” nevezik azokat a városrészeket, ahol jóval a szegénységi küszöb alatt élnek a többnyire bevándorló-hátterű lakosok.

Franciaországban mintegy 1500 érzékeny területet tartanak számon, ahová a rendőrök beteszik ugyan a lábukat, de tudják, hogy jó eséllyel nem kerülnek ki onnan sértetlenül.

„Nehéz elképzelni, amit most mondani fogok: úgy öt év múlva a helyzet visszafordíthatatlan lesz. A különböző közösségek egymással összetűzésbe keverednek, és ez nagyon erőszakos lesz. Öt-hat évünk lesz arra, hogy elkerüljük a legrosszabbat” – ezt még 2018 elején nyilatkozta Gérard Collomb, Emmanuel Macron volt belügyminisztere a Valeur Actuelles című lapnak, utalva arra, hogy az elmúlt években nőtt a bűnözés az ilyen területeken.

„Ha nem oldjuk meg a közbiztonság kérdését az országban, nem tudjuk megoldani a bevándorlás problémáját sem”

– nyilatkozta pár héttel ezelőtt Marine Le Pen radikális jobboldali politikus, a Nemzeti Tömörülés elnöke. Franciaországban évtizedek óta fennáll a külső városrészekben betelepített, másod- és harmadgenerációs bevándorlók által okozott feszültség. Pár hónappal ezelőtt nyugalmazott francia tábornokok és aktív katonatisztek Macronnak címzett nyílt levelet tettek közzé, amelyben arról írtak, hogy ha nem fékezi meg a francia állam a rendőrök elleni erőszakot, és nem kezeli megfelelően a bevándorlást, akkor polgárháború következhet be. Szakértői vélemények szerint a jövő évi elnökválasztás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a közbiztonsági problémákat hogyan tudják majd megoldani.

„Miközben Európában ilyen sajnálatos esetek történnek, addig Soros György egyik kedvenc szervezete, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-ranglistáján Hollandia a 6., Franciaország a 34., míg Magyarország a 92. helyen áll. Most akkor ezt így, hogy?” – tette fel Facebook-oldalán a költői kérdést Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, utalva arra, hogy nemrég Hollandiában is meglőttek egy oknyomozó újságírót.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.