Joe Biden beiktatásának margóján az amerikai politikai fejleményekről vitázott az uniós parlament Brüsszelben szerdán. Felszólaltak az uniós csúcsintézmények vezetői is, akik megkönnyebbülésüknek adtak hangot az elmúlt négy évet, Donald Trump elnökségét búcsúztatva.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke máris jelezte: várják Brüsszelbe az Egyesült Államok új elnökét, aki az állam-és kormányfők egy rendkívüli ülésén vehetne részt. A volt belga miniszterelnök egyúttal szorgalmazta, hogy az EU és Washington kössön egy újfajta szövetséget egy erősebb Európa, egy erősebb Amerika és egy jobb világ megteremtésért.
– A transzatlanti kapcsolatok szenvedtek az elmúlt négy évben – magyarázta Michel, a Capitolium több mint két héttel ezelőtti ostromát igazi sokként említve. Michel hosszasan beszélt Brüsszelben arról is, hogy az Egyesült Államok és Európa egyaránt a demokrácia és jogállamiság értékeinek képviselői.
Charles Michel az amerikai politikai fejleményekről beszél az EP-ben 2021. január 20-án Fotó: Európai Parlament
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is leplezetlen örömének adott hangot Biden szerdai beiktatása miatt. Mint azt hangoztatta,
Európának ismét barátja van a Fehér Házban, a megosztott amerikai nép pedig gyógyulásnak indulhat.
A német bizottsági elnöknő szerint az Egyesült Államoknak és az EU-nak együtt kell fellépniük az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a pandémia vagy a technológiai óriásvállalatok térnyerése. Donald Trump Twitter-fiókjának felfüggesztésével kapcsolatosan említette, hogy az Európai Bizottság digitális jogszabálycsomagja már terítéken van – ez többek között az online platformok felelősségének növelését, valamint az online szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tisztázását célozza.
Von der Leyen elképzelhetőnek tartja, hogy a BigTech szabályozására az Egyesült Államok és az EU közös technológiai fórumot hozzon létre.
– Donald Trump követői velünk maradnak, nem tudjuk egy csapásra eltüntetni a sötét erőket társadalmunkból – tette hozzá Von der Leyen, szélsőségeseknek nevezve a Capitolium épületét megrohanókat.
A magyar miniszterelnök neve is előkerült
Von der Leyennel némileg ellentétesen az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber arról beszélt: nem lehet szélsőségeseknek nevezni mindazokat, akik erősebb határvédelmet, keményebb Kínával szembeni fellépést vagy épp több munkahelyet akarnak.
Weber az Európai Tanács elnökéhez fordulva annak a véleményének is hangot adott, hogy Bidennek európai látogatásakor először nem az uniós országvezetőkkel kellene egyeztetnie, hanem az európaiak által közvetlenül választott Európai Parlament ülésén szólalhatna fel.
A vitában többen európai párhuzamot próbáltak vonni a közelmúlt amerikai eseményeivel, a viharos hatalomátadással kapcsolatban. A Zöldek részéről megfogalmazták például, hogy a 2016-os brexitkampány vagy a lengyel kormány „női jogokkal szembeni fellépése” is azt mutatják, hogy Európa sem lehet nyugodt. Ska Keller frakcióvezető felsorolásában Orbán Viktort és a magyar kormányt is ostorozta, mondván: Magyarországon leépítik a jogállamiságot. Sophie in ‘t Veld, a hazai kormány egy másik brüsszeli kritikusa pedig Európában uralkodó „mini Trumpokról” beszélt, szintén a magyar miniszterelnökre mutogatva.
Az EP konzervatív oldaláról sokan azzal érveltek, hogy az Egyesült Államokban támadás alatt van a szólásszabadság.
– A bosszú, a kirekesztés, hetvennégy millió ember akaratának az eltörlése nem a megfelelő válasz – mondta felszólalásában Derk Jan Eppink, a Konzervatívok és Reformerek frakcióvezető-helyettese, azt hangoztatva: meg kell törni a BigTech hatalmát. – Nagyon sok Egyesült Államok-beli törésvonal bizony Európában is fellelhető – tette hozzá.
Ursula von der Leyen szerint az EU-nak újra van barátja a Fehér Házban Fotó: Európai Parlament
Hurráoptimizmus az EU-ban
Emlékezetes, Donald Trump az elmúlt években elsősorban gazdasági jellegű kritikát fogalmazott meg az unió irányába,
mégpedig amiatt, hogy a közöttük lévő külkereskedelmi viszonyrendszer egyenlőtlen, az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben. Utóbbi például a mezőgazdasági – és élelmiszeripari export területén látványos.
Az elmúlt húsz évben először tavaly augusztus végén történt meg, hogy az USA és az unió vámtarifák csökkentésében állapodtak meg, az EU különleges termékek szűk körében, az importált élő homárokra és fagyasztott homártermékekre kivetett nyolc százalékos vámot törölte el.
Uniós berkekben a leköszönő elnök védelempolitikát érintő kritikái is nemtetszést váltottak ki: Trump korábban több alkalommal bírálta a NATO-beli európai szövetségeseit, főként Németországot, mert megítélése szerint nem fordítanak elég pénzt védelmi célokra. Múlt nyáron beharangozta azt is, hogy a Németországban állomásozó mintegy 34 és fél ezer amerikai katona közül 11 900-at kivonnak.
Egy harmadik ütközőpontként a brexit említhető, az elnök még jóval megválasztása előtt, a 2016-os brit referendumot megelőzően beszélt arról: személyes meggyőződése, hogy az EU elhagyása előnyére válna Nagy-Britanniának.
Brüsszelben nagy port vert fel, amikor Trump már elnökként, 2019 nyarán pedig kijelentette: ő bizony nem fizetné ki az EU által a briteknek benyújtott számlát, s ha nem megfelelő a körvonalazódó kilépési megállapodás, London helyében egyszerűen felállna a tárgyalóasztaltól.
Noha az EU és London végül megállapodásra jutottak, szakértők a gazdasági és a katonai dimenzió esetében is óva intettek attól, hogy az EU-ban túl nagy változást várjanak Joe Biden elnökségétől. Donald Trump amerikai elnök észak-írországi különmegbízottja, Mick Mulvaney a múlt évi elnökválasztást követően egyenesen azt monda: Biden-elnöksége sem lesz elegendő ahhoz, hogy az amerikai-uniós kapcsolatok régi fényükben tündököljenek.
Mulvaney szerint ennek oka, hogy Trump a kereskedelmi egyensúlytalanságot és a NATO-költségeket illetően is olyan érveket hozott fel, amelyek a republikánusok és demokraták soraiban egyaránt megértésre leltek.
