Joe Biden beiktatásának margóján az amerikai politikai fejleményekről vitázott az uniós parlament Brüsszelben szerdán. Felszólaltak az uniós csúcsintézmények vezetői is, akik megkönnyebbülésüknek adtak hangot az elmúlt négy évet, Donald Trump elnökségét búcsúztatva.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke máris jelezte: várják Brüsszelbe az Egyesült Államok új elnökét, aki az állam-és kormányfők egy rendkívüli ülésén vehetne részt. A volt belga miniszterelnök egyúttal szorgalmazta, hogy az EU és Washington kössön egy újfajta szövetséget egy erősebb Európa, egy erősebb Amerika és egy jobb világ megteremtésért.
– A transzatlanti kapcsolatok szenvedtek az elmúlt négy évben – magyarázta Michel, a Capitolium több mint két héttel ezelőtti ostromát igazi sokként említve. Michel hosszasan beszélt Brüsszelben arról is, hogy az Egyesült Államok és Európa egyaránt a demokrácia és jogállamiság értékeinek képviselői.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is leplezetlen örömének adott hangot Biden szerdai beiktatása miatt. Mint azt hangoztatta,
Európának ismét barátja van a Fehér Házban, a megosztott amerikai nép pedig gyógyulásnak indulhat.
A német bizottsági elnöknő szerint az Egyesült Államoknak és az EU-nak együtt kell fellépniük az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a pandémia vagy a technológiai óriásvállalatok térnyerése. Donald Trump Twitter-fiókjának felfüggesztésével kapcsolatosan említette, hogy az Európai Bizottság digitális jogszabálycsomagja már terítéken van – ez többek között az online platformok felelősségének növelését, valamint az online szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tisztázását célozza.
Von der Leyen elképzelhetőnek tartja, hogy a BigTech szabályozására az Egyesült Államok és az EU közös technológiai fórumot hozzon létre.
– Donald Trump követői velünk maradnak, nem tudjuk egy csapásra eltüntetni a sötét erőket társadalmunkból – tette hozzá Von der Leyen, szélsőségeseknek nevezve a Capitolium épületét megrohanókat.
A magyar miniszterelnök neve is előkerült
Von der Leyennel némileg ellentétesen az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber arról beszélt: nem lehet szélsőségeseknek nevezni mindazokat, akik erősebb határvédelmet, keményebb Kínával szembeni fellépést vagy épp több munkahelyet akarnak.
Weber az Európai Tanács elnökéhez fordulva annak a véleményének is hangot adott, hogy Bidennek európai látogatásakor először nem az uniós országvezetőkkel kellene egyeztetnie, hanem az európaiak által közvetlenül választott Európai Parlament ülésén szólalhatna fel.
A vitában többen európai párhuzamot próbáltak vonni a közelmúlt amerikai eseményeivel, a viharos hatalomátadással kapcsolatban. A Zöldek részéről megfogalmazták például, hogy a 2016-os brexitkampány vagy a lengyel kormány „női jogokkal szembeni fellépése” is azt mutatják, hogy Európa sem lehet nyugodt. Ska Keller frakcióvezető felsorolásában Orbán Viktort és a magyar kormányt is ostorozta, mondván: Magyarországon leépítik a jogállamiságot. Sophie in 't Veld, a hazai kormány egy másik brüsszeli kritikusa pedig Európában uralkodó „mini Trumpokról” beszélt, szintén a magyar miniszterelnökre mutogatva.
Az EP konzervatív oldaláról sokan azzal érveltek, hogy az Egyesült Államokban támadás alatt van a szólásszabadság.